A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a paksi atomerőmű bővítése körüli vizsgálatokról tárgyalt két európai uniós biztossal kedden Brüsszelben. Nem nyilatkozott a brüsszeli magyar sajtónak a látogatása eredményéről. A hivatalos és nemhivatalos nyilatkozatok alapján nem történt előrelépés sem a paksi projekt elmaradt közbeszerzése, sem a gyanított állami támogatás ügyében.

Egyből az oroszoké lett

A lengyel Elżbieta Bieńkowska által felügyelt belső piaci főigazgatóság azért indított kötelezettségszegési eljárást november közepén, mert a Paks-2 atomerőmű projekt levezénylése nem felelt meg az EU-s közbeszerzési szabályoknak. Az Európai Bizottság (EB) szakértői nem láttak olyan sürgető körülményt, amely indokolta volna, hogy pályáztatás nélkül ítéljék oda a projektet az oroszoknak.

Úgy tudjuk, a keddi találkozón Bieńkowska emlékeztette Lázár Jánost, hogy habár egy magyar-orosz kormányközi szerződés értelmében bízták meg a Roszatomot az atomerőmű két új blokkjának megépítésével, ez nem menti föl a magyar felet az uniós közbeszerzési szabályok betartásától. Az előírások kimondják, hogy a többi érdeklődő befektetőt nem lehet kizárni a versenyből. Az sem kielégítő magyarázat, hogy a projekt alvállalkozóit már közbeszerzési eljárással tervezik kiválasztani.

A magyar kormány és az Európai Bizottság már több mint egy éve tárgyal az ügyről, amelynek a következő felvonása január 19-én esedékes: ekkorra kell, hogy beérkezzen a hivatalos válasz Budapestről az elmaradt közbeszerzés kifogásolt elemeiről.

Működni fog állami segítség nélkül?

Pár nappal a közbeszerzést kifogásoló levél után amiatt is vizsgálatot indított a brüsszeli testület, hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e, illetve, hogy egy magánberuházó hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet.

A Bizottság kedden az EU hivatalos közlönyében is megjelentette a saját számításait Paks-2 jövedelmezőségéről, és arra jutottak: kétséges, hogy üzleti alapon is megtérül a bővítés. Ha az államnak is be kell segítenie, hogy működjön az atomerőmű, az tiltott, versenytorzító támogatásnak minősül.

A magyar kormány álláspontja szerint ez az összefoglaló számos pontatlanságot és félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz. „A beruházás tőkeköltségének és megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan metodológiai hibára is rávilágított a Bizottsággal történő egyeztetések során, amelyek a Bizottság álláspontjának megalapozottságát kérdőjelezik meg” – írják. Hozzáteszik, hogy állnak a formális vizsgálat elé, amelynek során fenntartják, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást.

A dán Margrethe Vestager sem közölt részleteket a Lázár Jánossal folytatott keddi megbeszéléséről. Újból hangsúlyozta azonban, hogy a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére tekintettel a Bizottságnak alaposan meg kell vizsgálnia az ügyet. Fontosnak tartotta, hogy más érintett szervezetek is kifejthessék a véleményüket a témában, amelyre az EB kedden közzétett összefoglalója alapján hivatalosan is módjuk lesz a következő egy hónapban. A felhívás ezen a linken található.

Lázár János Navracsics Tibor uniós biztoshoz is beugrott egy „négyszemközti informális találkozóra”, és Szájer József EP-képviselőt is fölkereste.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !