Továbbra sem világos, hogy a lakosság pályázhat-e uniós támogatásra lakóházak felújításához a következő években, és ha igen, milyen feltételek mellett lesz elérhető a pénz. Lázár János október közepén bejelentette, hogy európai uniós keretből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz, a felújításokat az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni. Vagyis a kormány előbb a középületeket újítaná föl.

A kormány tervei szerint „a lakosság számára is nyílnak fejlesztési források energetikai korszerűsítésre, azonban ezek visszatérítendő formában lesznek elérhetőek, ahol az állam támogatása a kamat bizonyos részének vagy akár egészének átvállalásában ölthet testet – számolt be róla a Portfolio. Január 18-án közzétették az idei évre szóló fejlesztési keretösszeget: 103,19 milliárd forintot szánnának „lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelre”.

A Népszabadság úgy tudja, hogy a családi házak komplex energetikai felújításának támogatási pályázata, amely március körül indulhat, nem uniós pénzből, hanem nagyrészt a magyar széndioxid-kvóta értékesítésből befolyó pénzből jönne.

Vissza kell téríteni vagy nem?

A magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodása azonban nem hitelről, hanem vissza nem térítendő támogatásról szól. A regionális politikáért felelős EU-biztos, Corina Crețu kedden Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselőjének kérdésére megerősítette, hogy az eredeti terv szerint 37,7 millió eurós (11 milliárd forintos) támogatást kell fordítani magyarországi lakóépületek felújítására.

A környezeti és energiahatékonysági program kimondottan a lakóépületek energiahatékonyságát javító felújításokat támogatja, valamint megjelöli, hogy ebből több mint 50 000 háztartásnak kell részesülnie

– írta Crețu.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter egy decemberben kelt  levelében , melyet Tóth Bertalan MSZP-s képviselőnek írt, „A vissza nem térítendő lakossági támogatások törléséről”, nem is említi meg a környezeti és energiahatékonysági programban lakásfelújításra félretett 11 milliárd forintos támogatást. Két másik operatív programra hivatkozik, ahol „ vissszatérítendő támogatás formájában jelentős, 100 milliárd forintot meghaladó értékű forrás felhasználására lesz lehetőség.”  

Ha a kormány változtatni szeretne az operatív programban lefektetett feltételeken, kérelmeznie kell azt az Európai Bizottságtól. A biztos kijelentette, hogy egyelőre nem kaptak ilyen kérelmet. A Portfolio arról számolt be, hogy a kormány meggyőződése szerint erre nincs is szükség, épp ezért nem is történt ilyen kezdeményezés.

Corina Crețu hozzátette, hogy a több mint 50 000 háztartásban megvalósuló lakóépület-energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának kitűzött határideje 2023, tehát addig még bevezethetik az intézkedéseket, de ha „a végrehajtás során tapasztalható esetleges késedelem hátráltathatja a célok elérését […], a szükséges korrekciós intézkedésekhez kell folyamodni” – szögezi le. Korrekciós intézkedés lehet a kifizetések felfüggesztése, vagy a programozási időszak végén „pénzügyi korrekció” alkalmazása, áll a fejlesztési alapokat szabályozó rendeletben. A Bizottság 2018-ban és 2023-ban vizsgálja meg, hogy milyen eredményesen költötték el a tagállamok a támogatásokat a fejlesztési alapokból.