„Gyakran foglalkoztunk a magyar üggyel, de sosem tudtuk bebizonyítani, hogy a kormány »súlyosan és tartósan« megsérti az európai értékeket” – mondta a francia Libération című lapnak adott eheti interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke. Azt fejtette ki a beszélgetésben, hogy habár az európai uniós szerződés lehetővé teszi, hogy rendre utasítsák a demokrácia, jogállamiság, egyenlőség, tolerancia útjáról letérő nemzeti kormányokat, az erre szolgáló 7. cikket a magyar kormány ellen sosem sikerült élesíteni.

„Orbán Viktor a lehető legmesszebb ment, de soha nem lépte át a határt – vélekedett. – Nem szabad elfelejtenünk, hogy az EU nem egy szövetségi állam, hanem szuverén államok uniója: amíg a kormányok a saját nemzeti szuverenitásuk keretein belül tevékenykednek, tiszteletben tartva az európai szabályokat, az Unió semmit nem tehet.”

Szokatlanul enyhe szavak ezek attól az európai politikustól, aki a menekültválság kapcsán azt vetette Orbán Viktor szemére: „Te vagy a jó példa, hogy az európai vezetők nem tudják kezelni a helyzetet”, és személyesen beszélt vele telefonon, miután Orbán Viktor előrukkolt az ötlettel, hogy napirenden kellene tartani a halálbüntetés kérdését. 2012-ben arra figyelmeztette a magyar miniszterelnököt: ne gondolja, hogy az EU vezetői ütődöttek.

Néhány hónapja az EP-elnök máshová helyezi a hangsúlyt a Magyarországról szóló nyilatkozataiban, mint korábban. Azt magyarázza, hogy az Európai Unió jogi eszközeivel nem lehet fogást találni a magyar kormányon. A mainzi egyetemen tartott novemberi beszédében azt mondta: Orbán Viktor nem jogi, hanem elsősorban ideológiai és politikai küzdelmet folytat az európai együttműködés jelenlegi formája ellen.

Tisztán kimondja: nem érdekelnek a ti normáitok és iránymutatásaitok. Sőt, harcolok ellenük.

Orbán fejében teljesen eltérő politikai koncepció van az EU-ról, mint az unió vezetőiében. Remélem, nem kerülnek többségbe Európában azok a kormányok, amelyek osztják Orbán Viktor elképzeléseit” – idézte Schulzot a Magyar Idők.

Lengyelország már más tészta

Az új lengyel kormány vitatott intézkedései viszont Schulz szerint más lapra tartoznak. Míg Magyarországon a kétharmados többség feljogosította a kormánypártokat, hogy megváltoztassák az alkotmányt, Lengyelországban nem ez a helyzet. A Jog és Igazságosság párt csak a szavazatok 37 százalékát és a parlamenti helyek 51 százalékát szerezte meg. „Gyanítjuk, hogy a lengyel kormány azért akarja megváltoztatni az alkotmánybíróság működését, ami a hatalmi ágak egyensúlyának egyik kulcseleme, hogy az államot a saját akarata szerint irányíthassa” – magyarázza Schulz a francia lapnak, és hozzáteszi: Lengyelországban „súlyos a helyzet”.

A lengyel jogállamiságot veszélyeztető lépéseket határozottabban kritizálják Brüsszelben, ezt mutatja, hogy az Európai Bizottság januárban hivatalos párbeszédet kezdeményezett Varsóval, és magyarázatot vár az alkotmánybíróság átalakításának gyanús részleteivel kapcsolatban. Brüsszeli vélekedések szerint az EU-s intézmények kommunikációs feladata ezért most az, hogy a lengyelországi törvénymódosításokat más színben tüntessék föl, mint a magyarországiakat, bármennyire hasonló utat jár be a két kormány. Ha nem így tennének, az felérne egy vallomással, hogy az Európai Bizottság előző vezetése nem jól kezelte a magyar helyzetet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !