Navracsics: az EU eljárást indíthat a kvóták miatt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
- Meghiúsult ünnepi program, síkideg emberek: több órát vesztegeltek egy vonat utasai a Csalagútban
- Egy új orosz videóban rakétát kap az arcába a Moszkva felett vidáman elhúzó Mikulás
- Erős földrengés rázta meg a Kuril-szigeteket
- Meghalt az autóipari legenda, Szuzuki Oszamu
- Lengyelország példátlan lépésre készül Magyarországgal szemben
- Kórházat kellett evakuálni, állítólag az „a Hamász terroristáinak fellegvára”
- Drámai videóval jelentkezett az azeri utasszállítót ért baleset egyik túlélője
Hogy is van ez a kvótákkal?
Két döntés értelmében 160 ezer menedékkérőt osztanának szét az EU-n belül. Az elsővel senkit nem kell befogadnunk, de a másodikban közel 1300 ember jutna hazánkra. A magyar kormány nem hajlandó végrehajtani az ellenszavazatával elfogadott jogszabályt, az Európai Bíróságon perel és népszavazást akar tartani az ügyben. A legutóbbi uniós csúcstalálkozó Orbán Viktor által is jóváhagyott végkövetkeztetései kimondják, hogy mielőbb végrehajtják az erre vonatkozó uniós döntéseket, de a kormány álláspontja szerint nem egyeztek bele az intézkedésbe, és ezt az Európai Parlament elnöke is megerősítette.
A tagállamoknak „végre kellene és kell hajtania” a 160 ezer EU-ba érkező menedékkérő belső áthelyezéséről szóló döntést, jelentette ki Navracsics Tibor február 26-án Budapesten. Az Európai Bizottságba a Fidesz-kormány által delegált politikus a magyar vonakodásról elmondta: nem példátlan, hogy egy tagállam részt vesz egy jogszabály meghozásában, de „nem jeleskedik” a végrehajtásukban. „Sőt, vannak notórius tagállamok, amelyek élen járnak a jogszabályok elfogadásában és hátul kullognak a végrehajtásban.”
Kötelezettségszegési eljárás várható
Ilyenkor az Európai Bizottság tájékozódik, majd párbeszédet kezd a tagállamokkal, amiből kötelezettségszegési eljárás és európai bírósági ügy lehet. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus, ha valaki nem hajtja végre” a döntést, mondta Navracsics Tibor. Elismerte, hogy a visegrádi országok ellenállása miatt politikailag kényesebb lehet az ügy. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le vagy rugalmasságot mutat,” de
Sokára lenne büntetés – ha lenne egyáltalán
Mivel az első, önkéntes áthelyezésnél még vállalhattunk nullát, csak a második kötelezi Magyarországot. Ennek a hivatalos végrehajtását csak 2017 szeptemberére kell befejezni, azaz egy ideig még nem nagyon lesz alap az egyébként is hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásra, aminek a vége pénzbüntetés lehet. Trócsányi László igazságügyi miniszter arra számít, hogy az Európai Bíróság még idén dönt az áthelyezés elleni perben, azaz elvileg akár az is lehet, hogy megsemmisítik a döntést, mielőtt befejeződne a végrehajtása.
De vajon hogyan szavazna Navracsics?
Az áthelyezésellenes magyar népszavazásról gyakorlatilag a biztosi sablonszöveget ismételte el: minden tagállam a maga jogrendszere alapján dönti el, miről tarthat népszavazást, ráadásul erről még itthon is vita van. (Több okból is úgy tűnik, nem lehet a kérdésről referendumot tartani, de az igazságügyi miniszter szerint igen.)
Az EUrologus kérdésére, hogy ő vajon hogyan voksolna, sejtelmesen csak annyit mondott, „itt élnék a választás titkosságának jogával”.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
