Navracsics: az EU eljárást indíthat a kvóták miatt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- A Hamász által fogva tartott izraeli túszok közül nyolcan meghalhattak
- Itt az újabb uniós szankció, célkeresztbe kerültek a georgiai diplomaták
- Szexuális zaklatási botrány miatt mondott le a Fuji TV elnöke
- Pusztító tűz Párizsban, történelmi épület vált a lángok martalékává
- Politico: Orbán Viktor és Marine Le Pen nagy dobásra készül Madridban
- Vlagyimir Putyin: A hadseregünk legyőzte a totális gonoszt
- Nagyszabású razziát tartott az Interpol Afrikában, terrorizmussal gyanúsítottakat vettek őrizetbe
- Botrány Bulgáriában: aktivisták szerint megtagadta a rendőrség a segítséget, halálra fagytak a bevándorlók
- Hivatalos: nem vétózik Magyarország, teljesítette Brüsszel Orbán Viktor követelését
- Blokád alá vonták a tüntetők Belgrád legnagyobb csomópontját
Hogy is van ez a kvótákkal?
Két döntés értelmében 160 ezer menedékkérőt osztanának szét az EU-n belül. Az elsővel senkit nem kell befogadnunk, de a másodikban közel 1300 ember jutna hazánkra. A magyar kormány nem hajlandó végrehajtani az ellenszavazatával elfogadott jogszabályt, az Európai Bíróságon perel és népszavazást akar tartani az ügyben. A legutóbbi uniós csúcstalálkozó Orbán Viktor által is jóváhagyott végkövetkeztetései kimondják, hogy mielőbb végrehajtják az erre vonatkozó uniós döntéseket, de a kormány álláspontja szerint nem egyeztek bele az intézkedésbe, és ezt az Európai Parlament elnöke is megerősítette.
A tagállamoknak „végre kellene és kell hajtania” a 160 ezer EU-ba érkező menedékkérő belső áthelyezéséről szóló döntést, jelentette ki Navracsics Tibor február 26-án Budapesten. Az Európai Bizottságba a Fidesz-kormány által delegált politikus a magyar vonakodásról elmondta: nem példátlan, hogy egy tagállam részt vesz egy jogszabály meghozásában, de „nem jeleskedik” a végrehajtásukban. „Sőt, vannak notórius tagállamok, amelyek élen járnak a jogszabályok elfogadásában és hátul kullognak a végrehajtásban.”
Kötelezettségszegési eljárás várható
Ilyenkor az Európai Bizottság tájékozódik, majd párbeszédet kezd a tagállamokkal, amiből kötelezettségszegési eljárás és európai bírósági ügy lehet. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus, ha valaki nem hajtja végre” a döntést, mondta Navracsics Tibor. Elismerte, hogy a visegrádi országok ellenállása miatt politikailag kényesebb lehet az ügy. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le vagy rugalmasságot mutat,” de
Sokára lenne büntetés – ha lenne egyáltalán
Mivel az első, önkéntes áthelyezésnél még vállalhattunk nullát, csak a második kötelezi Magyarországot. Ennek a hivatalos végrehajtását csak 2017 szeptemberére kell befejezni, azaz egy ideig még nem nagyon lesz alap az egyébként is hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásra, aminek a vége pénzbüntetés lehet. Trócsányi László igazságügyi miniszter arra számít, hogy az Európai Bíróság még idén dönt az áthelyezés elleni perben, azaz elvileg akár az is lehet, hogy megsemmisítik a döntést, mielőtt befejeződne a végrehajtása.
De vajon hogyan szavazna Navracsics?
Az áthelyezésellenes magyar népszavazásról gyakorlatilag a biztosi sablonszöveget ismételte el: minden tagállam a maga jogrendszere alapján dönti el, miről tarthat népszavazást, ráadásul erről még itthon is vita van. (Több okból is úgy tűnik, nem lehet a kérdésről referendumot tartani, de az igazságügyi miniszter szerint igen.)
Az EUrologus kérdésére, hogy ő vajon hogyan voksolna, sejtelmesen csak annyit mondott, „itt élnék a választás titkosságának jogával”.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
