Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett két új javaslatot a „Dublin” menekültfogadási rendszer reformjára. Olyan ötleteket dobnak az uniós törvényhozás elé, amelyek garantáltan kiverik a biztosítékot a tagállami minisztereknél. Nem csoda, hogy a szokásnál sokkal finomabban, és egyelőre konkrétumok nélkül tálalják őket.

1. Teljes reform

Az egyik alapvetően megváltoztatná a mostani rendszert: levenné a menedékkérelmek elbírálásának és a kérelmezők ellátásának a terhét az első ország válláról, ahová a bevándorlók megérkeznek. Ehelyett rögtön továbbirányítanák őket egy másik tagállamba, egy kvóta alapján. Az alapján állapítanák meg, hogy melyik országnak hány főt kell fogadnia, hogy mekkora a befogadó kapacitása, hány menekült lakik már ott, mekkora a munkanélküliség, és hány szíriai menekült került már oda törökországi táborokból.

2. Dublin befoltozása, azaz „Dublin plusz”

A másik javaslat lényegében megőrizné a mostani áthelyezési eljárást. Csak abból az országból irányítaná át a menekülőket, amelyiken olyan nagy a nyomás, hogy az már „veszélyezteti a Dublin rendelet végrehajtását”, és ennek az államnak kell majd elkezdenie feldolgozni a menedékkérelmeket.

Akkor kaphatná meg egy tagállam ezt a segítséget, ha előtte már behívták a közös európai határ- és parti őrséget a külső határaik ellenőrzésére, és így sem csökkent a nyomás, legalábbis erre enged következtetni a Bizottság szövegtervezete. Ez a határőrség legkorábban nyáron, de reálisan inkább ősszel állhat föl.

Csak akkor működhet, ha kötelező lesz

A szerdán közzétett ötletek még nem hivatalos jogszabályjavaslatok, mindössze azt szolgálják, hogy az Európai Bizottság letesztelje, milyen reformokat hajlandóak elfogadni a tagállamok és az Európai Parlament. Biztosak szeretnének lenni benne, hogy nem tesznek olyan tervet az asztalra, amelyet a miniszterek élből elutasítanak, magyarázta Frans Timmermans, az EB első alelnöke.

Úgy értelmezhetjük ezt, hogy az Európai Unió javaslattevő testülete nem szeretne akkora botrányt kavarni a miniszterek Tanácsában, mint a legutóbbi alkalommal, amikor csak egy két éves időszakra javasoltak kötelező alapú elosztást, mégis óriási ellenállásba ütköztek, elsősorban a közép-európai országok részéről.

A mostani kommüniké, amikor leírja a két opciót Dublin reformjára, a „kötelező” szót csak egyféleképpen használja: „a tagállamok kötelezettsége a külső határok védelmére” kifejezésben.

Egy európai bizottsági forrás azonban világossá tette: mindkét opció csak akkor működhet, ha az uniós országok – Nagy-Britannia, Írország és Dánia kivételével – kötelezhetők azoknak a végrehajtására. A jogszabályváltoztatásokat ugyanúgy minősített többséggel fogadja majd el a miniszterek Tanácsa, mint a hírhedt szeptemberi döntést, ahol Magyarország nemmel szavazott, mégis életbe lépett az átmeneti áthelyezés, tehát elméletileg

Még egy területen hátrált egy lépést az EB: sajtóhírek alapján korábban az az ötlet is előkerült, hogy Brüsszel vállalná át a menedékkérelmek feldolgozását a tagállamoktól. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kapta volna ezt a feladatot. Ez hatalmasra dagasztotta volna a szervezet hatáskörét, és a nemzeti szuverenitás egy részének átadását jelentette volna, ami miatt akár uniós alapszerződést is módosítani kellett volna. A mostani javaslatba ehelyett csak az került: a Bizottság javasolhatja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal megbízatásának módosítását.

Legközelebb április 21-én ülnek össze az uniós bel- és igazságügyi miniszterek, akkor vitathatják meg először hivatalosan a javaslatokat a tagállami kormányok. A javaslatból akkor lehet jogszabály, ha a miniszterekből álló Tanács és az Európai Parlament is rábólint. A törvényhozási folyamat hónapokig eltarthat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !