Tíz pontból álló javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök "az Európai Unió külső határainak és az EU-n belüli szabad mozgás megvédésére".

Aki nem védi a határt, dobják ki Schengenből

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság múlt héten mutatta be a menekültügyi reformjavaslatait, de ezt a miniszterelnök elhibázott irányúnak nevezte a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán ahol nyilvánosságra hozta a "Schengen 2.0 tervet". A bizottsági javaslat a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarországnak viszont az az álláspontja, hogy "nekünk a határokat kell megvédeni" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Erre már tavaly decemberben letett az asztalra egy tervezetet az Európai Bizottság: egy közös határ- és parti őrséget hoznának létre, amelyet még akkor is beküldhetnének egy tagállamba, ha az adott kormány – mint korábban Görögország – huzakodna. A tízpontos csomag szerint viszont ha valamely tagállam nem tudja teljesíteni a határvédelmi kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek az érintett országgal kötött megállapodás szerint kell beavatkoznia. Enélkül a tagállam schengeni tagságát felfüggeszthetnék - magyarán a renitenst kidobhatnák a belső határellenőrzés nélküli övezetből. A külső határvédelmet elsősorban az EU-s határregisztrációs rendszeren keresztül, valamint a külső határokon átlépő személyek biometrikus azonosítási adatainak kötelező rögzítésével kellene fejleszteni Orbán Viktor terve alapján, de a migránsoktól eddig is kötelező lett volna levenni az ujjlenyomatukat.

Ne legyenek kvóták

A magyar miniszterelnök szemét azért is szúrja a múlt héten bejelentett bizottsági csomag, mert az beépítené a menedékkérők egy részének elosztását (a „kvótákat”) a dublini menekültfogadási rendszerbe, amely az gyakorlatilag összeomlott. Jelenleg annak a tagállamra hárulna a menedékkérők ellátása és a beadott papírjaik elbírálása, ahol belépnek az EU-ba, de Görögország nem bírta az iramot.

Az Európai Bizottság két változatot is kidolgozott a reformra. Az első teljesen levenné a menedékkérelmek elbírálásának és a kérelmezők ellátásának a terhét az első ország válláról, ahová a bevándorlók megérkeznek, míg a második megőrizné a mostani áthelyezési eljárást. Csak abból az országból irányítaná át a menekülőket, amelyiken olyan nagy a nyomás, hogy az már „veszélyezteti a Dublin-rendelet végrehajtását”, és ennek az államnak kell majd elkezdenie feldolgozni a menedékkérelmeket.

A tízpontos csomag ehelyett azt követeli, hogy ténylegesen érvényesüljön a dublini rendszer, valamint "semmilyen kötelező és automatikus mechanizmust" ne vezessenek be. A miniszterelnök arról beszélt, az EU nem veheti el azt a jogot, hogy „mi mondjuk meg, hogyan akarjuk megoldani ezeket a problémákat”, vagyis nem hozhat létre olyan rendszert, amely beengedi a migránsokat, majd kötelező befogadást ír elő minden tagállamnak. Az EU viszont nem is feltétlenül hagy mindenkit belépni, a görög-török határt illegálisan átlépők közül csak a szíriaiakat, az eddigi, 120+40 ezres kvóták rajtuk kívül csak az irakiakat és eritreiakat osztották el.

Orbán Viktor szerint a bizottság javaslatában az olvasható, „hogy valaki Brüsszelben eldönti, hogy az EU országainak a demográfiai és gazdasági problémáikat bevándorlással kell megoldani”. (A javaslat ugyanakkor az erre vonatkozó javaslatokat, mint a magasan képzett munkaerő vonzására használt, eddig is létező kékkártya reformját vagy a vállalkozók vonzását világosan, külön pontba szedve elválasztja a menekültek védelmét szolgáló kvótáktól.) A válaszoknak "szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük".

A miniszterelnök szerint fontos a kötelező betelepítési kvótáról tervezett magyarországi népszavazás is, mert "ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy népszavazással, akkor valóban ránk fognak kényszeríteni (...) olyan embertömegeket, akikkel mi nem akarunk együtt élni". A bizottsági javaslatra még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is rá kellene bólintania, és utóbbiak között nagy ellenállás várható.

Az EU-n kívül bírálják el a menedékkérelmeket

A tíz pont az EU-n kívüli országokkal is sokat foglalkozik. "A menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon kell lefolytatni, az EU területére történő első belépés előtt," amihez az EU adjon támogatást. Dimitrisz Avramopoulosz migrációért felelős biztos már a beiktatása előtt tett is olyan javaslatot, hogy a kérelmeket uniós külképviseleteken lehessen beadni, és a gondolattal már eljátszottak az Európai Bizottságnál, de ez egyelőre nem valósult meg.

Orbán Viktor a visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó uniós megállapodásokat köttetne a származási és tranzitországokkal, ami folyamatban van - olyannyira, hogy az EU akár afrikai diktatúrákkal is együttműködne.

Az illegális migránsokat visszaküldetné a magyar miniszterelnök, ami szintén nem nagy újdonság. Ahogy arról írtunk, tavaly októberben épp az eljárás bekeményítéséről állapodtak meg az uniós miniszterek.

Arról a pontról szintén volt már szó, hogy az uniós külpolitikában jobban jelenjen meg az az uniós migrációs politika céljainak teljesülése vagy hogy hozzanak létre Létre kell hozni egy közös európai listát a biztonságos harmadik országokról (magyarán ha ezeken át jönnek menedékkérők, vissza lehessen oda őket küldeni).

Az sem túl újszerű ötlet, hogy "az uniós migrációs politika megvalósítására irányuló erőfeszítéséket a szükséges pénzügyi és egyéb támogatás biztosításával kell elősegíteni az elsődleges célországokban, valamint a nyugat-balkáni országokban". Az EU hárommilliárd eurót ad a menekültek ellátására Törökországnak és egy afrikai alapot is létrehozott.

Körbehaknizik a tervvel

A mostani akciótervet a következő napokban a visegrádi országoknak és a többi EU-s miniszterelnöknek is elküldik. Orbán Viktor a jövő héten Németországban, majd az azt követő hetekben több más európai országban személyesen is ismerteti a javaslatot.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!