Az Európai Bizottság szerint a Google visszaél a piacvezető mobil operációs rendszerük, az Android erőfölényével. Margarethe Vestager versenyügyi biztos április 20-án bejelentette, hogy a cég szerintük „indokolatlanul” akadályozza a versenytársait.

A cég ellen nem ez az első eljárás: magát a keresőt is már régóta vizsgálja Brüsszel, amiért túlságosan a vállalat saját termékeit hozza helyzetbe. Az ebből 2015 áprilisában külön leágazó Android-ügy azért lehet húsba vágóbb, mert a mobilok jelentős és gyorsan növekedő részét jelentik a Google üzleti tevékenységének.

Még 2014 júniusában panaszkodott a Bizottságnak az Aptoid nevű portugál cég, hogy a Google nem engedte feltelepíttetni a saját appboltjukat, ami a Google Play riválisa.

Gátolhatják a versenyt

Az Európai Bizottság szerint a cég visszaélhet az erőfölényével. Olyan húzásokra gyanakodnak, mint

• a Google úgy azzal adta licenszbe a jogvédett alkalmazásait, hogy előírta a gyártóknak a Google Search és a Chrome böngésző előzetes telepítését, illetve előbbit kellett beállítani alapértelmezett keresőszolgáltatásnak;
• nem tette lehetővé a gyártóknak. hogy a nyílt forráskódú, bárki által módosítható Android más változataival adjanak el telefonokat;
• azzal a feltétellel nyújtott pénzügyi ösztönzőket a gyártóknak és mobilhálózat-üzemeltetőknek, hogy eszközeikre kizárólag a Google Search-öt telepítik előzetesen.

„A versenyképes mobilinternet-ágazat egyre fontosabbá válik az európai fogyasztóknak és vállalkozásoknak. Az eddigi vizsgálataink alapján

és útját állja a más piaci szereplők általi innovációnak” – nyilatkozta az uniós biztos.

Minden csak önkéntes

A Google alelnöke és jogtanácsosa, Kent Walker azzal védekezett, hogy

A cég partnerségi egyezményei önkéntesek, és a programcsomagjuk mellé is feltölthetnek a gyártók más alkalmazásokat – ahogy teszik is – vagy a felhasználók egyszerűen letölthetik azokat utólag. Azt is szeretnék biztosítani, hogy az appok minden androidos készüléken fussanak, és hiába van ingyen az operációs rendszer, valamiből ki kellett fejleszteni és frissen tartani, ezért a költségeiket az alkalmazásokon és a szolgáltatásokon keresztül egyenlítik ki.

Óriási lehet a büntetés

Legfeljebb a bevételei tíz százalékát szabhatják ki büntetésként a Google Alphabet nevű anyacégére. A Politico szerint ez tavaly nagyjából 73,6 milliárd dollárt (nagyjából 20 ezer milliárd forintot) jelentett, azaz sok százmilliárdos lehet a tét.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!