További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Külföldi állampolgárok is szerepelhetnek az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a pártlistákon
- Az USA szerint Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- Jó hírt közölt a Buckingham-palota, III. Károly hamarosan visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab államok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Kedden fél óra alatt megszakadtak a tárgyalások a görögök és a mentőcsomagot nyújtó hitelezők, a „kvartett” között. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus és a Nemzetközi Valutaalap azért állt fel az asztaltól, mert egyeztetnie kell, mondta Euklidész Cakalotosz görög pénzügyminiszter.
Az EUobserver szerint most azon kaptak össze, hogy a hitelezők már most írásban szeretnének látni két év múlva esedékes korrekciós intézkedéseket. Ezek akkor lépnének életbe, ha Athén nem tudná tartani a 2018-ra előírt 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet, vagyis hogy a görög költségvetés ennyivel több pénzt szed be, mint amennyit elkölt az adósságok törlesztésén felül. A görög kormány szerint alkotmányellenes lenne előre törvényeket hozni. Inkább elköteleznék magukat, hogy ha elszaladni látszik a költségvetés, majd korrigálják. Ráadásul ilyesmiről szó sem volt a harmadik mentőcsomag tavaly nyári tárgyalásán, érvelnek.
Hiába tűnt az euróövezeti pénzügyminiszterek múlt heti ülésén nagyon közelinek a megállapodás, a csúszás miatt törölték a következő, csütörtökre tervezett találkozót. Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök a legmagasabb szinten tárgyalna, azaz összehívná az euróövezeti állam- és kormányfőket, de a kérést elutasították.
Nem látni, hogyan fognak törleszteni
Amíg nem végeznek a harmadik mentőcsomag első felülvizsgálatával, a görögök egy ötmilliárd eurós részlethez nem férnek hozzá. A Politico hírlevele szerint egyelőre eldöcögnek legalább május végéig–június elejéig, de júliusban 3,5 milliárd eurót kell törleszteniük. Egy sikeres felülvizsgálattal megnyílna az út az adósságkönnyítés előtt, amit a Nemzetközi Valutaalap szorgalmaz. A csapda, hogy pont ez a szervezet akarja előre írásba adatni görögökkel a költségvetési korrekció pontos értékét.
A könnyítés ráadásul nem azt jelenti, hogy elengednék az irgalmatlanul magas, a bruttó nemzeti össztermék 177 százaléka körüli államadósság egy részét. Ezt nehéz lenne lenyomni az euróövezeti tagállamok adófizetőinek torkán, és Angela Merkel német kancellár már korábban kizárta a lehetőséget, mert szerinte ezt uniós szabályok tiltják. Athén ehelyett futamidő-hosszabbítást és kamatcsökkentést kaphat.
A görögök most is viszonylag alacsony költséggel és hosszú időn át törleszthetnek, ráadásul 2023-ig ezt el sem kell kezdeniük, de a cserébe elvárt spórolási intézkedések miatt egyre inkább fogy a türelmük. Máshonnan, a tőkepiacokról viszont képtelenek újrafinanszírozni a lejáró adósságaikat, mert túl magas kamatokat kellene fizetniük.
A Politico forrásai szerint most ugyanaz történik, mint a hét éve tartó cirkusz alatt már sokszor: egyszerűen mindkét fél arra játszik, hogy a másiknak elfogyjon a türelme és beadja a derekát. „Inkább a minőségben, mint a gyorsaságban vagyunk érdekeltek” – nyugtatta őket egy tisztviselő a miniszteri Tanács holland elnökségétől.
Kérdés, hogy nem mennek-e túl messzire, mint tavaly nyáron, amiből a harmadik mentőcsomag lett. A görög Kathimerini nevű lap arra figyelmeztet, hogy a Sziriza képviselői, különösen a párt centrumától balra álló keményvonalasok nem akarnak belemenni a korrekciós intézkedésekbe. A Sziriza a 2015. szeptemberi választással ugyan megszabadult a leghangosabb belső ellenzékétől, de a kormánynak így csak három fős többsége van a parlamentben.
Lázonganak a migránsok
Ha ez nem lenne elég, ott a migrációs válság, ahol a legnagyobb teher a görögökre hárul, és itt sem viszi túlzásba a segítséget a többi uniós ország. A menedékkérők egy részének elosztása „kvóták” alapján még a mostani korlátozott formájában is kínkeservesen halad, egy állandó áttelepítési mechanizmussal szemben pedig Európa-szerte nagy az ellenállás.
Az EU pénzzel, emberekkel és fogadóállomásokkal („hotspotokkal”) segít, valamint kialkudott Törökországgal egy egyezményt, amely csökkentette a Görögországba érkező migránsok számát. Hogy ennek ellenére még messze nincs minden rendben, azt jól mutatja a keddi lázongás, ami a leszboszi hotspotnál tört ki.
A görögöktől függ, hogy marad-e a schengeni határokon ellenőrzés
Görögország határvédelme is összeomlott a migránsok és a gazdasági válság súlya alatt. Az Európai Bizottságnak kedden küldtek egy levelet, amiben azt kell bebizonyítaniuk, hogy helyre tudják hozni a rendszert. Az Európai Bizottság május 12-ig döntheti el, elfogadja-e a lépéseket. Ha nem, akkor a többi tagállam tovább fenntarthat a Schengen-övezetben rendkívüli belső határellenőrzéseket.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!