Magyarország Brüsszelben: a legerősebbek között
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Elfogatóparancsot adtak ki egy amerikai akadémikus ellen Thaiföldön
- Pozsonyban tiltakoztak a civil szervezetek elleni törvényjavaslat ellen
- Tilos lett a Kínában állomásozó amerikai diplomatáknak kínaiakkal szexelni, nehogy ügynökökbe fussanak
- A boszniai Szerb Köztársaság is belépne a szerb-magyar katonai szövetségbe
- Mel Gibson visszakapja a fegyvertartási engedélyét, némi kormányzati segítséggel
- Növekszik a magyarellenesség Romániában, két meccs előtt és alatt is akcióztak a román ultrák
- 18+Horror Egyiptomban, tigris támadt a cirkuszban egy artistára
- A Hamász megfenyegette a magyar kormányt
- Donald Trump kiállt Marine Le Pen mellett, boszorkányüldözésnek tartja a francia bíróság döntését
- Benjamin Netanjahu Tiszteletbeli Polgári címet kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől
Az elmúlt egy évben kézi irányításra váltották az Európai Uniót a tagállamok vezetői: havonta–kéthavonta csúcstalálkozót tartanak a miniszterelnökök és a köztársasági elnökök, mert olyan kényes politikai döntéseket kell meghozni, amelyeket a kormányok csak a legmagasabb szinten mernek bevállalni. Amióta a görög „adósságválság” és a „menekültválság” uralja a napirendet, a döntéshozatali hierarchia kerek szemekkel bámul a kormányfőkre: jöjjenek már Brüsszelbe, és döntsék el, hogy mi legyen.
A csúcstalálkozók között a tagországok uniós nagykövetei tartják a frontot Brüsszelben, az állandó képviseleteken. Hetente összeülnek, puhítják egymást, szövetségekbe verődnek, taktikáznak, és főleg: a saját kormányuk és a többi ország elvárásai között egyensúlyoznak.
Kik az éllovasai a hatalmi játéknak? Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico európai kiadása szerint kilenc országnak erős a vezetése és a brüsszeli képviselete is: Magyarország olyan nagyágyúkkal került egy kategóriába, mint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország.
„Orbán Viktornak hosszútávú stratégiája van, és ő az, aki a legmagasabban a saját súlycsoportja fölött versenyez. Néha a nagykövete értesül erről utoljára” – írják az országokról szóló tömör véleményükben.
Hogyan áll föl a sorrend?
A miniszterelnökök sorrendjét olyan szempontok alapján állították föl, mint:
- stabil kormány,
- a vezető határozza-e meg a politikai napirendet,
- következetes stratégia („Magyarországnak bizony van”, teszik hozzá),
- azt szeretnék-e, hogy különleges esetként bánjanak az országukkal.
A nagyköveteknél pedig azt jutalmazták, ha
- a kollégái gyakran támaszkodnak rá szövetségesként,
- a kormány betartja a nagykövet ígéreteit,
- jól ismeri, hogyan forognak a brüsszeli fogaskerekek,
- tapasztalt diplomatáról és nem politikai kinevezettről van szó,
- először hozzá fordulnak tanácsért, és nem utólag értesítik egy-egy döntésről.
Nem tudományos igényű ez a rangsor
Érdekes, hogy a francia államfőt, akiről közmegegyezés alapján úgy beszélnek Brüsszelben, hogy gyenge, határozatlan, és az elnöksége észrevétlenül fog elsüllyedni a francia történelemben, az egyik legerősebbnek mutatják a tárgyalásokon, brüsszeli nagykövete pedig a legmagasabb pontszámot kapta a nagyköveti rangsorban.
A sorrend a nyers erőt a kompromisszumkészség fölé helyezte: a Politico lepontozta, ha egy ország csapatjátékos – például Belgium. Az is kiderül, hogy a brit állandó képviselő állandóan SMS-ben kapja az infókat David Camerontól, miközben a kormányfők zárt ajtók mögött tárgyalnak a csúcstalálkozón.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !