Az elmúlt egy évben kézi irányításra váltották az Európai Uniót a tagállamok vezetői: havonta–kéthavonta csúcstalálkozót tartanak a miniszterelnökök és a köztársasági elnökök, mert olyan kényes politikai döntéseket kell meghozni, amelyeket a kormányok csak a legmagasabb szinten mernek bevállalni. Amióta a görög „adósságválság” és a „menekültválság” uralja a napirendet, a döntéshozatali hierarchia kerek szemekkel bámul a kormányfőkre: jöjjenek már Brüsszelbe, és döntsék el, hogy mi legyen.

A csúcstalálkozók között a tagországok uniós nagykövetei tartják a frontot Brüsszelben, az állandó képviseleteken. Hetente összeülnek, puhítják egymást, szövetségekbe verődnek, taktikáznak, és főleg: a saját kormányuk és a többi ország elvárásai között egyensúlyoznak.

Kik az éllovasai a hatalmi játéknak? Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico európai kiadása szerint kilenc országnak erős a vezetése és a brüsszeli képviselete is: Magyarország olyan nagyágyúkkal került egy kategóriába, mint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország. 

„Orbán Viktornak hosszútávú stratégiája van, és ő az, aki a legmagasabban a saját súlycsoportja fölött versenyez. Néha a nagykövete értesül erről utoljára” – írják az országokról szóló tömör véleményükben.

Hogyan áll föl a sorrend?

A miniszterelnökök sorrendjét olyan szempontok alapján állították föl, mint: 

• stabil kormány,
• a vezető határozza-e meg a politikai napirendet,
• következetes stratégia („Magyarországnak bizony van”, teszik hozzá),
• azt szeretnék-e, hogy különleges esetként bánjanak az országukkal.

A nagyköveteknél pedig azt jutalmazták, ha 

• a kollégái gyakran támaszkodnak rá szövetségesként,
• a kormány betartja a nagykövet ígéreteit,
• jól ismeri, hogyan forognak a brüsszeli fogaskerekek,
• tapasztalt diplomatáról és nem politikai kinevezettről van szó,
• először hozzá fordulnak tanácsért, és nem utólag értesítik egy-egy döntésről.

Nem tudományos igényű ez a rangsor

Érdekes, hogy a francia államfőt, akiről közmegegyezés alapján úgy beszélnek Brüsszelben, hogy gyenge, határozatlan, és az elnöksége észrevétlenül fog elsüllyedni a francia történelemben, az egyik legerősebbnek mutatják a tárgyalásokon, brüsszeli nagykövete pedig a legmagasabb pontszámot kapta a nagyköveti rangsorban.

A sorrend a nyers erőt a kompromisszumkészség fölé helyezte: a Politico lepontozta, ha egy ország csapatjátékos – például Belgium. Az is kiderül, hogy a brit állandó képviselő állandóan SMS-ben kapja az infókat David Camerontól, miközben a kormányfők zárt ajtók mögött tárgyalnak a csúcstalálkozón. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !