Új menekültügyi szabályokat javasolt az Európai Bizottság május 4-én. A reformmal az eddigi dublini rendszert próbálják gatyába rázni, ami tavaly összeomlott a migrációs nyomás súlya alatt.

„Az egyszerű igazság az, hogy ha a tagállamok nem találnak közös megközelítést, hogy megosszák a felelősséget a menekültválság kezelésére, végül egyetlen tagállam sem lesz képes rá önmagában. Vagy együtt nézünk szembe ezzel a kihívással, vagy feladjuk – végzetes következményekkel” – indokolta a reformtervet Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Kemény büntetéssel csavargatnák a tagállamok kezét

Egy „méltányossági mechanizmus” biztosítaná, hogy egyetlen tagállam menekültügyi rendszerére se nehezedjen aránytalan nyomás. Ez egy hasonló „kvótarendszer” lenne, amit a magyar és több más kormány is ellenez.

Az Európai Bizottság terve szerint az országok mérete és nemzeti összterméke (GDP) alapján meghatároznának egy referenciaszámot: ez mutatná meg, hogy az EU-ban összesen leadott menedékkérelmekből „méltányosan” hány esne rá. Ha valamelyiküknél a menedékkérelmek száma átlépné ennek a másfélszeresét, beindulna az osztozkodás. Amíg vissza nem térne a szám 150 százalék alá, az érkezőket szétosztanák a tagállamok között.

Egy kiskaput hagyna a Bizottság, amiben nincs sok köszönet:

Miért pont 250 ezer euró a méltányossági hozzájárulás? Egy bizottsági forrás szerint az az alapvető szándék, hogy azok az országok is vállaljanak szolidaritást a többiekkel, akik nem fogadnak be menekülőket. Ez az összeg nagyjából megfelel annak a költségnek, amelyet a bevándorlók integrációjára fordít az ország, ahol valóban le tudnak telepedni a menedékkérők. Ezen kívül van egy „elrettentő” eleme is a 250 ezer eurónak: ezzel szeretnék rávenni az uniós kormányokat, hogy inkább fogadjanak be embereket. 

Könnyítés: ha egy ország közvetlenül telepít át menedékkérőket, például a török-uniós csereegyezménnyel, kevesebb menekülőt kell fogadniuk Görögországból és Olaszországból.

Miből gondolják, hogy működni fog?

Kérdés, hogy a belső határellenőrzés nélküli Schengen-övezetben Németországba vagy Skandináviába igyekvő menedékkérőt mi tartana vissza a továbbhaladástól, ha mondjuk Magyarországra osztanák be őket. Az Európai Bizottság világosabb jogi kötelezettségeket határozna meg erre és „a szabályok be nem tartása arányos következményekkel járna”, de hogy mivel, arra egyelőre nem sok konkrétumot látni.

A javaslatok között szerepel az is, hogy teljes jogú európai uniós ügynökséggé alakítsák át az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO). Az uniós határ- és parti őrséghez hasonlóan ebből is létrehoznának egy ötszáz fős szekértői csoportot, amit a nehézségekkel küzdő tagállamokba küldhetnének. Megerősítik az EU-ba érkező migránsok ujjlenyomat-azonosító adatbázisát, az Eurodac-ot is. A nemzeti hatóságok már az olyan migránsokról is lekérhetnének információkat, akik nem kérelmeznek nemzetközi védelmet.

Inkább jegelnék az újraelosztást

A javaslatok garantáltan ki fogják csapni a biztosítékot a tagállamok egy jó részénél, pedig az őket képviselő Tanácsnak is meg kellene szavaznia. Már a 120 ezres kvótajavaslatra is nemet mondott korábban Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország, és a végrehajtásával szinte mindegyik ország vonakodik. Az állandó elosztási rendszert ellenzi az azóta új kormányt kapott Lengyelország, valamint Franciaország és Spanyolország is (bár utóbbiban épp most írtak ki választást). Hiába van ott kiskapunak a menedékkérők pénzzel kiváltása, Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt is „hajmeresztőnek” nevezte.

A mostani javaslat egy korábban bejelentett csomag része, amiről a tagállami belügyminiszterek már tárgyaltak is. Abban nagyjából egyetértés volt, hogy a mostani rendszer rossz, de a viták miatt inkább jegelték az újraelosztás kérdését.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!