Hiába az utak, nincs rajtuk határátkelő
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kína egy korallzátony miatt vízágyúval támadt egy Fülöp-szigeteki hajóra
- Charles Michel: Nem aggódom a magyar soros elnökség miatt
- Ismét kitört egy vulkán Indonéziában, lezárták a repteret
- Négy amerikai rendőr vesztette életét egy lövöldözésben
- Német elnök: Ez egy európai örömpillanat volt
- Videón, ahogy leégett a híres „Harry Potter-kastély” Odesszában a rakétatámadást követően
- Elhurcolt ukrán fiatalok jajkiáltása: amerikai segítségre van szükségünk
- Trónok harca a Fülöp-szigeteken
- Üzemen kívül az új, méregdrága elnöki helikopterflotta: felperzseli a pázsitot
- Szabadon engedték Gérard Depardieu-t
Sem a magyar, sem a román kormány nem szeretne határátkelőhelyeket építeni azon a tíz, Magyarországot és Romániát összekötő úton, amelyek a 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban épültek meg uniós támogatásból, derült ki az Európai Bizottság és a román kormány közötti levelezésből.
A brüsszeli testület januárban sürgette a megépült, ám átkelők híján határátlépésre használhatatlan utak mielőbbi megnyitását a Ciolos-kormánynál, Vasile Dincu román regionális fejlesztési miniszter azonban a magyar hatóságokra hárította a felelősséget, írta az MTI.
Tavaly karácsony előtt legalább hat határátkelőnél kellett órákig várni a rendőrség akkori tájékoztatása alapján. Akkor az is extra torlódást okozott, hogy a román hatóság fokozott határellenőrzést vezetett be.
Bukarest azt válaszolta az uniós biztosnak, hogy csak három átkelőnél volt komolyabb torlódás, és az ilyen helyzetek elkerülése érdekében a román határrendőrség egy internetes felületet hozott létre, ahol a határ felé közeledő utasok tájékozódhatnak a várakozási időkről.
Bukarest indokolatlan kiadásnak tartja, hogy az újonnan épült utakon a schengeni elvárásoknak megfelelő, költséges határátkelőket építsenek, amelyek majd feleslegessé válnak Románia schengeni csatlakozása után.
A magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszont azért nem számolt a határátkelők szükségességével, és azért nem kért határrendőrségi jóváhagyást, mert úgy ítélte meg, hogy a beruházások átadásáig Románia is tagja lesz a schengeni övezetnek. Az eredeti ütemterv szerint Romániát és Bulgáriát 2011 tavaszán vették volna fel a belső határellenőrzés nélküli uniós államok közé, schengeni csatlakozásukat azonban azóta a tagországok rendre elhalasztották.
A román kormány tehát a vállát vonogatja: tessék minket bevenni Schengenbe, és akkor nem kell majd várni a határon. Hogy pontosan kire szeretne nyomást gyakorolni a román vezetés, az nem világos. Románia Schengen-csatlakozásának legnagyobb ellenzője Hollandia: évek óta tartott álláspontjuk, hogy Romániában és Bulgáriában még igen elterjedt a korrupció, és a szervezett bűnözés ellen sem küzdenek hatékonyan, ezért nem készültek föl a Schengen-tagságra. Az Európai Bizottság támogatja mindkét ország csatlakozását, a döntéshez azonban minden uniós tagállamnak hozzá kell járulnia.
Tavaly októberben az azóta lemondott miniszterelnök, Victor Ponta a migrációs ügyet is bevetette, hogy felgyorsítsa az ország Schengen-csatlakozását. Akkor azt mondta: Románia szolidaritást vállal európai uniós partnereivel a bevándorlók problémájának kezelésében, de az egyenlő kötelezettségek mellett egyenlő jogokra is igényt tart.
Négy éve még több határátkelőhelyről volt szó
2012 novemberében még arról adott ki közleményt a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy „57 új közúti határátkelőhely megépítését lehetővé tevő keretegyezményről kezdenek tárgyalásokat.” A 448 kilométer hosszú határszakaszon akkor 10 közúti határátkelő volt, egymástól átlagosan 45 kilométer távolságra. Az NFM már akkor is azzal számolt, hogy Románia schengeni csatlakozása után új átlépési pontok megépítésére nyit lehetőséget költséges határinfrastruktúra kialakítása nélkül.
Az M43-as autópályát tavaly júliusban kötötték össze a román gyorsforgalmi úttal, ekkor adták át a Csanádpalota-Nagylak határátkelőhelyet.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!