Szerinte nem az európai megoldások, hanem a tagállamok erőfeszítései állították meg a menekültek áradatát az útvonalon, amelyen eddig több mint egymillió migráns érkezett az EU-ba.

„Ez a biztonság és a normalitás hamis érzését kelti” – mondta Kovács, figyelmeztetve, hogy a migrációs nyomás még mindig nagy az unión. „Az európai migrációs politika csak a következményekre irányul. Nem elég kezelni, meg kell állítani a migrációt”.

 

Üzenünk Bécsnek és Brüsszelnek

Kovács Zoltán szerint a magyar kormány például azt szeretné, ha a menedékkérelmeket az unió határain kívül kezelnék. „Európa még mindig védtelen” – jelentette ki, hivatkozva, hogy Németországban több százezer menedékkérő várja, hogy kérelmével foglalkozzanak. 

A menekültekre vonatkozó tervezett magyar népszavazásnak szerinte Brüsszelben jelentős politikai hatása lesz. „Az Európai Bizottság nem hagyhatja az eredményt figyelmen kívül” – tette hozzá, utalva arra, nem biztos, hogy a referendum eredménye jogi következmények nélkül marad az unióban. 

Kovács arról is beszélt, hogy Magyarország továbbra sem fog menekülteket visszavenni Ausztriától. Az uniós szabályokra hivatkozva Ausztria olyan migránsokat szeretne visszaküldeni, akik Magyarországon keresztül érkeztek. 

Magyarország, szintén uniós szabályokra mutogatva azzal érvel, ezek az emberek nem Magyarországon léptek be először az unió területére, hanem Görögországban, így a hellén állam felelőssége, hogy kezelje a menedékkérőket. „Nehéz lesz kompromisszumot elérni”. 

Arra a kérdésre, meddig áll majd a kerítés Horvátország és Magyarország között, Kovács közölte: „Addig, amíg migrációs nyomás fennáll.” Hozzátette, a kerítés nem jelenti azt, hogy a határ le lenne zárva. 

Nem állunk az orosz szankciók útjába

Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat június végéig kell meghosszabbítani az EU tagállamainak. Bár más ország sem támogatja teljes mellszélességgel a szankciók továbbgörgetését, Magyarország – szoros moszkvai kapcsolatai miatt – az egyik leginkább oroszbarátnak tartott ország az EU-ban. Ezzel együtt Kovács szerint Budapest nem állja útját a közös akaratnak, ami feltehetően a szankciók folytatását támogatja. 

Közölte ugyanakkor, szerették volna, ha a téma felkerül az uniós vezetők június végi brüsszeli találkozójára, de úgy néz ki, ez nem valósul meg.

A Brexitről, arról, hogy az Egyesült Királyság a jövő heti referendumon kiléphet az unióból, az EU-s szokásoknak megfelelően, Kovács nem nyilatkozott, és találgatni sem akart azzal kapcsolatban, milyen hatása lesz a döntésnek az unióra.