Öt éve javasolta a 2011-es magyar EU Tanács-elnökség, hogy az Európai Unió külön stratégiával próbálja javítani a romák helyzetét. Az évforduló alkalmából rendezett pénteki konferencián számos hazai eredményt sorolt fel Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyarországi romáknál egy kivétellel (a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt a középfokú oktatási részvétel terén) minden téren javultak a statisztikák, a relatív jövedelmi szegénység például közel öt százalékkal csökkent. Egy év alatt megduplázták a hátrányos helyzetű gyerekeknek segítő, uniós forrásból épült Biztos Kezdet Gyerekházak számát, emellett tanodákat, képzéseket, ösztöndíjakat hoztak létre.

Egy tehénre is több pénz ad az EU

Az Európai Bizottság élből kikötötte, hogy a roma keretstratégia egy fityinggel sem adhat többet a közös költségvetésből, mint ami egyébként járna, ezért a kezdeményezés a már meglévő forrásokat próbálja hatékonyabban felhasználni. A cél, hogy a tagállamok nemzeti stratégiákat kidolgozva külön foglalkozzanak a helyzettel, és közösen, egymástól is tanulva próbáljanak cselekedni, összehangoltabban elköltve a meglévő pénzt.

Több civil szervezet sem ájult be az eredményektől, amikor június végén értékelték a programot, szerintük az EU egy tehénre is többet költ, mint a romákra, és a tagállamok minden évben nagyjából ugyanazt írják a beszámolóikba, már ha egyáltalán leadják.

A magyar eredményeket az Európai Bizottság június végén készült, roma keretstratégiáról szóló jelentése viszont elismeri. A kormány sok intézkedést hozott, hogy kezdjen valamit az uniós javaslatokkal, szinte minden téren voltak célzott akciók a nagy, „mainstream” programok kiegészítésére. Különösen a források felhasználásának megközelítésében és a monitoringnál láttak fontos lépéseket Brüsszelben.

Szelíd Balog–Navracsics csörte

Ugyanakkor találtak hiányosságokat is, leginkább a diszkrimináció elleni harcnál. Az Európai Bizottság nemrég kötelezettségszegési eljárást is indított a kormány ellen az iskolai szegregáció miatt.

A cigányok felzárkózási nehézségei a magyar iskolarendszer több évtizedes hiánya, védekezett Balog Zoltán. „Soha nem tagadtuk a számokat, csak annyit kérdezünk zárójelben a brüsszeli Bizottságtól, hogy miért most vették észre?”

Amikor a kormány elküldi a roma programját az uniós testülethez, ott válaszul mindig leírják mellette, hogy migráns

– utalt arra a válaszra, amit az EMMI annak idején csípőből adott az eljárásra: az egész csak bosszú, mert szerintük brüsszeli kérés ellenére sem hajlandóak a romákra fordítható uniós támogatásokból a menekültek integrációjára átcsoportosítani. Így olyan versenyt teremtenek, amivel mindenki rosszul jár, „hátrányos helyzetűek közti rivalizáció” alakul ki, hangoztatta a miniszter.

Jó lenne, ha nagypolitikai utalásoktól mentesen lehetne erről vitatkozni,

- szólt vissza óvatosan Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság magyar tagja – aki miniszterként éppen a soros magyar elnökség alatt volt Balog Zoltán főnöke – úgy látta, az eljárás „valójában egy intézményes vita, hogy tisztázzák a problémákat és a megoldáshoz vezető utat”.

Két ok van erre: az egyik, hogy az oktatás szorosan összefügg egy ország versenyképességével, ezért alapérdek, hogy a rendszer könnyen elérhető és nyitott legyen. A másik politikai, hiszen az EU egy politikai értékközösség, amelynek tagjai felesküdtek az alapvető emberi jogok és az azonos életesélyek biztosítására. Ettől még nem vitatják a kormány szándékait, csak a módszerekről van vita.

A szlovákok taszigálják az elakadt stratégiát

A magyar előtt a cseh és a szlovák kormány ellen is ugyanilyen eljárás indult. Július elseje óta utóbbi az EU Tanács soros elnöke, és jó, hogy megint közép-európai ország vette át a tisztséget, mert uniós szinten elakadt a stratégia, a magyar elnökség óta nem foglalkoztak vele komolyan - mondta Ravasz Ábel roma közösségekért felelős szlovák kormánybiztos.

A tagállami miniszterek szlovák vezetéssel tárgyalnak majd a Bizottság roma stratégiás jelentéséről és az Európai Számvevőszékéről is, amely szintén júniusban jött ki. A dokumentum négy uniós országban, köztük nálunk vizsgálta a pénzfelhasználást. Az előrelépések mellett olyan hiányosságokat emlegetett fel, mint a roma közösségeket képviselő szervezetek tevékeny részvételének szükségességét.

Meghekkelték a miniszter beszédét

Magyarországon viszont éppen az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) uniós támogatású „Híd a munka világába” programjából lett az egyik legnagyobb botrány, amely után az EU csalásügyi hivatala is vizsgálódik.

Hiába teszünk valamit, ha

egy-két esetet beleng a korrupció gyanúja vagy ténye,

- sasszézta körbe verbálisan a témát Balog Zoltán, akinek a tárcája a botrányok miatt fel is bontotta a projektről szóló szerződést. Az ORÖ-vel szerzett tapasztalataik közt van „ilyen is, olyan is”, ezért szélesítenék az együttműködést más szervezetek bevonásával, de ha megkerülnék az önkormányzatot, azokat vennék semmibe, akik megválasztották, próbálta védeni az együttműködést a miniszter.

Azok az aktivisták valószínűleg nem értettek vele egyet, akik a beszéde után cetliket osztogattak a közönség szélén. 15 689 forintos „bankjegyeket” adattak tovább Orbán Viktor és Farkas Flórián miniszterelnöki biztos, volt ORÖ-elnök képével, mert fejenként ennyi pénz jutott volna a programból minden egyes magyar romára.

Farkas Flórián is beszédet tartott volna a konferencián, de az Origo már tegnap arról írt, hogy lemondta a szereplést. Az utolsó pillanatokban tehetett így, mert a rendezvényen kiosztott nyomtatott programban még szerepelt a neve, de az interneten elérhető változatban már nem, csak egy húsz perces lyuk jelzi az előadása helyét az ebédszünet után.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!