Most akkor hátba szúrta a baloldal Magyarországot?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Vlagyimir Putyin ismét megszólalt új fegyveréről: Olyan, mintha lezuhanna egy meteorit, ereje egy nukleáris csapáshoz hasonló
- A választás, ahol a pártok győzelem helyett egymást próbálják alulmúlni
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki csőbombák előállítására készült
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
Az Európai Parlamentben (EP) a baloldali magyar képviselők megszavaztak egy olyan javaslatot, amely új adót irányoz elő a migránsválság kezelésére és pénzbüntetést azoknak az államoknak, amelyek elutasítják migránsok kényszerbetelepítését – mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján szombaton.
Dömötör Csaba , a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felháborítónak tartotta, hogy a magyar baloldal egy olyan állásfoglalást támogatott az EP-ben, amely alapján pénzbüntetéssel sújtanák Magyarországot akkor, ha nem fogadja el a kényszerbetelepítést, idézte tőle az MTI.
A költségvetésről szólt a jelentés
Nem egészen erről volt szó a múlt szerdai szavazáson. A saját kezdeményezésű jelentés, ami nem kötelező az unióra nézve, csak az EP véleményét tartalmazza, nem irányozott elő új adót és nem a kényszerbetelepítésről szólt.
Az volt a lényege, hogy az EP, kihasználva, hogy az EU az év végén igazít a 2014-2020-as pénzügyi kereten, megemelné a keret felső határát. A Parlament mindig azért küzd, hogy több pénz kerüljön az uniós költségvetésbe.
Az egyik kulcsfontosságú esemény, ami miatt át kell dolgozni a költségvetést, a migrációs és menekültválság, írják. A migrációval kapcsolatos intézkedésekre idén mozgósítani kellett 1,5 milliárd eurót a „rugalmassági eszközből”, a Dublin rendszer reformja 2020-ig 1,8 milliárd euróba fog kerülni, a múlt héten jóváhagyott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 1,2 milliárd euróból üzemel majd, egy új vészhelyzeti támogató mechanizmus pedig a becslések szerint legalább 700 millió euróba kóstál 2018-ig.
Az EP lefekteti, hogy a migráció kezelése összeurópai feladat, ezért az uniós költségvetésnek támogatnia kell a tagállamokat, hogy csökkentsék a a migrációnak különösen kittett országok költségterheit, mégsincs rá koherens pénzügyi stratégia. Ezután egy sor más politikaterület kapcsán is – beruházások, ifjúsági munkanélküliség, biztonság, mezőgazdaság – arról írnak, hogy több pénzre lenne szükség.
Egyébként különösen az zavarja az EP-t, hogy a migrációval kapcsolatos döntésekből jórészt kihagyták, mert azokat a tagállamok hozták meg három utcával odébb a Miniszterek Tanácsában, akik ráadásul még mindig nem fizették be a hozzájárulásaikat a válságot enyhíteni próbáló vagyonkezelő alapokba.
Hol van a hátbatámadás?
A szöveg 53. bekezdésében az EP „kitart amellett, hogy minden országnak teljes körű felelősséget kell vállalnia a menekültválsággal és az ezzel foglalkozó újraelosztási mechanizmusra vonatkozó döntéssel kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy vezessen be egy pénzügyi bonus-malus mechanizmust azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok teljesítik-e vagy sem az unió által elfogadott intézkedések alá tartozó kötelezettségvállalásaikat; támogatja, hogy az ezen intézkedéseket nem teljesítő tagállamok szankcionálásából származó minden pénzügyi hozzájárulás extra bevételként az uniós költségvetésbe folyjon vissza.”
A jelentés néppárti felelőse megpróbálta törölni ezt a bekezdést, és a néppárti frakció követte is a kifejezetten erről a pontról szóló szavazáson, de baloldali-zöld-liberális többséggel bennmaradt a mondat. A végszavazásnál azonban a Néppárt úgy döntött, hogy nem annyira fontos ez a bekezdés, hogy emiatt leszavazzák az egész állásfoglalást, ezért a magyar képviselők, és néhány svéd, lett, német, szlovák, cseh és görög képviselő kivételével rábólintottak a szövegre. A magyar baloldali képviselők is megszavazták a jelentést, és az euroszkeptikus jobboldali és a szélsőbaloldali frakció kivételével mindegyik frakció így tett.
Az Európai Bizottság egy májusi elképzelése szerint fejenként 78 millió forintot kellene befizetnie egy tagállamnak a közös kasszába, ha elutasítja az uniós befogadási programból ráeső menedékkérőket. Nem fogadnánk rá nagy összegben, hogy ebben a formában megvalósul a terv, mert erről is a tagállamok fognak dönteni. Valószínűleg pontosan azért gondolkodnak az Európai Parlamentben egy másik mechanizmusról, mert nyilvánvaló, hogy politikailag elfogadhatatlan a javaslat.
Egy másik jelentést megszavazott a Fidesz a menedékkérők áthelyezéséről
Molnár Csaba DK-s képviselő irodája arról tájékoztatta az EUrologust, hogy a jutalmazó és büntető pénzügyi mechanizmus, amit említ a szöveg, egyelőre egy kialakulatlan, formálódó politikai irányelv.
Arra viszont rámutatott, hogy ugyanaznap a Fidesz megszavazott egy másik állásfoglalást, amelyik sok más dolog mellett arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a jövő évi programja keretében szervezzen meg „rendszerszerű és érvényesíthető programokat a menedékkérők közvetlen áttelepítésére és áthelyezésére”. Ujhelyi István szocialista képviselő érdekesnek tartotta, hogy az erről a mondatról szóló döntésen Szájer József, aki instruálja a képviselőtársait a szavazásban, jelezte, hogy a Néppárt fogadja el a bekezdést, ő maga aztán nem szavazott. A fideszes képviselők elutasították a mondatot, mégis benne maradt a szövegben. A teljes véleményt aztán végül így is jóváhagyta a Fidesz delegáció.
Friss: A szavazási jegyzőkönyv hétfő délutáni verziójában már az szerepel, hogy kilenc Fidesz-KDNP-s képviselő utólag megváltoztatta a szavazatát „igen”-ről tartózkodásra.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !