Index Vakbarát Hírportál

Nem fogja elhinni, amit ebben a cikkben olvas!

2016.08.14. 14:25
Legalábbis ha hinni lehet annak, amit ebben a cikkben olvashat: nagyon bizalmatlanok vagyunk a médiával szemben.

A magyarok az európai átlaghoz képest nagyon résen vannak, ha a médiából értesülnek valamiről. Az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) összesítése alapján a tévének, a rádiónak, az internetes oldalaknak és a közösségi hálózatoknak sem hiszünk, de a televíziónak a legkevésbé megtépázott a renoméja.

Mi az az Európai Műsorsugárzók Uniója?

A szervezet 73 közszolgálati adót fog össze 53 országból. Főleg európai tagjai vannak, de akad köztük észak-afrikai és közel-keleti is. Ők szervezik az Eurovíziót, illetve az eredeti Játék határok nélkül mögött is ők álltak 1999-ig.

Inkább hiszünk az internetes, mint a nyomtatott sajtónak

A legkevésbé a jó öreg képdobozt méregetjük gyanakodva. Azon kevés európai ország között vagyunk, ahol még a televízióműsorokban bíznak a leginkább, bár nálunk helyesebb azt mondani, hogy ezekkel szemben vagyunk a legkevésbé bizalmatlanok, mert még ezek is mínusz egy pontot kaptak, bár az eredmény szinte pontosan megfelel az európai átlagnak. A kontinensen éllovas rádió viszont nálunk csak -8 pontot ért el, ami az uniós tagállamok közül hátulról a negyedik hely. Az internetes sajtónak (-11 pont) inkább hiszünk, mint a nyomtatottnak (-27 pont), amihez képest általában fordított a helyzet a többi vizsgált országban. Egyedül a közösségi média teljesített Magyarországon az európai átlag felett, de így is ez végzett az utolsó helyen, -28 ponttal.

Kelet- és Közép-Európában jellemzően jó az internet és a közösségi média renoméja. A másik érdekes eset a briteké: ők szkeptikusan állnak mindenféle sajtóhoz, amit papíron vagy monitoron olvasnak, talán nem is alaptalanul (arról például, hogy az EU-ról milyen ostobaságokat hordtak össze, itt írtunk).

Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a felmérés korábbi Eurobarometer közvélemény-kutatások alapján készült, vagyis az szerepel benne, amit a megkérdezettek saját magukról állítottak, és nem feltétlenül az, ahogy valójában gondolkodnak vagy viselkednek. Ez megmagyarázhatja, miért terjednek az ál- és propagandahírekkel teli oldalak anyagai olyan típusú kattintásvadász, közösségi médiára kitalált címekkel, mint például ezé a cikké.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok