Eltörlik a roaming díjakat az EU-ban – adta hírül boldogan szinte mindenki 2015-ben, hogy két éven belül megszüntetik az uniós tagállamok között a külföldi telefonálásra és mobilnetezésre kivetett plusz sarcot.

Aztán pár napja azzal lett tele a sajtó, hogy az Európai Bizottság mindenkit átvert. Egy új javaslat szerint egy évben csak összesen legfeljebb 90 napig, és egyhuzamban 30 napig lehetne roaming díjak nélkül használni a határokon kívül a mobilunkat.

Pénteken robbant a következő bomba: az Európai Bizottság teljesen visszavonta az egészet. „Eddig tartott a jó világ: mégis marad a roaming?”; „Mégsem lesz ingyenroaming az EU-ban”; „Továbbra is aranyáron telefonálhatunk: változik a roaming?” – röpködtek a címek.

Most ezek tényleg megőrültek Brüsszelben?

Azt hitték, föl sem tűnik majd a 90 napos határ

Az Európai Bizottság már régóta azon rugózik, hogy az uniós közös piacon miért létezik plusz díj, ha ugyanazt a szolgáltatást vesszük igénybe, amire szerződtünk, csak másik országban. 2007 óta vitatkoznak erről, és bár azóta csökkentek a díjak, csak a legutóbbi nekifutással, 2015-ben egyeztek meg az uniós törvényhozók, hogy fokozatosan kivezetik a roamingdíjakat az Európai Unióban. Az európai integráció hívei nagy sikerként könyvelték el a döntést, azt azonban elhallgatták, hogyan fog kinézni a roaming-mentes telefonálás a gyakorlatban. A Bizottság akkori sajtóközleményét visszanézve feltűnő, hogy nem beszélnek a külföldi extra díjak tökéletes felszámolásáráról, mindössze arról, hogy

amikor az Európai Unióban utaznak, a mobiltelefonálók ugyanazt az árat fogják fizetni, mint otthon, extra díjak nélkül.

Tehát mindig is úgy képzelték, hogy egy-egy rövidebb utazás időtartamára mentesülnénk csak a roaming alól, de ezt elfelejtették kihangsúlyozni. A Bizottság múlt hétfőn állt elő vele, hogy pontosan milyen szabályokat gondol bevezetni. Azzal védték a javaslatot, hogy

a limit alig érintene valakit, mert a felhasználók 99 százaléka 90 napnál rövidebb ideig használja külföldön a mobilját.

Nem csak azok érezték magukat becsapva, akik mondjuk Angliában élnek, és sokat telefonálnának haza. Az Európai Parlamentben kitört a cirkusz: a szociáldemokrata és liberális frakció is letorkolta a Jean-Claude Juncker vezette Bizottságot, holott két éve a képviselők többsége is beleegyezett a döntésbe, amely Junckerékre bízta, hogy dolgozzák ki a roaming kivezetés részleteit.

Miután kitört a médiabotrány, Juncker személyesen utasította utasította a Bizottság tagjait, hogy gyúrják át a szöveget.

A kérdés csak az, hogy milyen feltételekkel.

Miért nem törlik el rendesen a roamingot?

Az uniós tagállamok nem engedik el könnyen a roamingot, és nem véletlenül: a telefonálók visszaélhetnek vele. Például ha valaki Brüsszelben lakik, de Szófiából szerezne SIM-kártyát, a bolgár pénztárcákhoz szabott díjakkal vígan mobilozhatna potom áron a drágább Belgiumban. A déli tagállamok azért is kardoskodtak a roaming mellett, mert jó pénzt húznak le vele az uniós turistákról, a keletiek pedig attól félnek, hogy az ottani árakat megdobhatja az intézkedés.

A nemzeti kormányok végül hosszas alkudozás után becsúsztatták a szövegbe a lehetőséget, hogy a többletdíj csak a „méltányos használatra vonatkozó feltételekkel” szűnjön meg. Hogy mik számítsanak ilyennek, azt az Európai Bizottságra bízták.

A tárgyalás most folytatódik: a végleges megoldást az uniós végrehajtó Európai Bizottságnak úgy kell kiokoskodnia, hogy az elfogadható legyen a tagállamoknak is.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!