Bedurrantotta az őszi uniós politikai szezont Jean-Claude Juncker. Lassan hagyomány, hogy a nyári szünet után, a szeptemberi becsöngetéskor az Európai Bizottság elnöke évnyitó beszéddel értékeli az EU helyzetét és próbál irányt mutatni a következő egy évre.

Iránymutatásra nagy szükség lenne, mert az EU válságok között bukdácsol. A héten a tagállamok vezetői is találkoznak, a testületüket elnöklő Donald Tusk és Angela Merkel német kancellár pedig felkészülésképpen már majdnem minden uniós fővárosban tárgyaltak az elmúlt három hétben. Az Európai Bizottságnak a pénteki állam- és kormányfői csúcs előtt meg kellene mutatnia, hogy a helyén van a szíve és az esze az elakadni látszó európai integráció továbbgörgetéséhez. Legalábbis ha nem akarja, hogy a tagállamok lecsavarják a remegő kezét a kormányrúdról.

Nem akarnak színtelen olvasztótégelyt

Ezért emlegette Juncker a beszéd elején, hogy az európai integrációt nem lehet teljesen a nemzetállamokra bízni. Az Európai Bizottság ugyanakkor nem akarja megsemmisíteni a nemzetállamokat és egy „színtelen olvasztótégelyt” csinálni az EU-ból.

Az uniós végrehajtó testület feje úgy látta, hogy az EU néhány területen erősebb, mint két éve, és nincs veszélyben a britek kilépése miatt. Szerinte mielőbb le kell zavarni a válási folyamatot, de arról szó sem lehet, hogy a britek kiválogathatják a nekik tetsző elemeket, ha hozzá akarnak férni a közös piachoz.

A következő 12 hónap viszont létfontosságú lesz, hogy jobb Európát teremtsenek, ha például be akarják gyógyítani a kelet-nyugati törésvonalakat, amelyek az utóbbi időben a felszínre kerültek. „Úgy érzem, sokan elfelejtették, mit jelent európainak lenni” – dörgölte egyesek orra alá. Felül kellene emelkedni a megosztottságon, de jobban kell figyelniük az uniós állampolgárokra ahelyett, hogy bezárkóznak az elefántcsonttornyukba, lőtte el az utóbbi hónapok egyik legtöbbet elsütött lózungját.

 – állította. Személyes ügye az európai integráció, amit az édesapja oltott bele, pengetett személyes húrokat.

A munkahelyek a középpontban

Sokat hangsúlyozta a szociális jogokat és munkahelyek megvédését az acélipartól a mezőgazdaságig. „Nem fogom elfogadni, hogy a tej olcsóbb, mint a víz!” – boldogította például a sajtkészítőket. Elfogadhatatlan az is, hogy Európa az ifjúsági munkanélküliség kontinense, ezért garanciaprogramot indítottak.

Épp az állások megvédése miatt vette védelmébe a kereskedelmi egyezményeket, amelyeket az utóbbi időben szétbombáztak balról és jobbról. A már megkötött EU-Kanada megállapodásról azt mondta: ez a leghaladóbb szellemű és legjobb, amit valaha kötöttek. "Nem vagyok ebben vak fanatikus", de a kereskedelmi egyezményekkel új állásokat lehet létrehozni, minden hetedik munkahely exportfüggő.

A gazdaság bedurrantására olyan példákat is hozott, mint a 160 milliárd eurónyi beruházást már hozó európai uniós befektetési alap, amit Juncker-csomagnak is becéznek. Beharangozta az európai ötödik generációs (5G) mobilhálózatot, és

Ejthetik a kötelező kvótákat?

Természetesen a migráció sem maradhatott ki a beszédből.

- mondott egy meglepőt a kötelező menekültelosztási kvótajavaslat fényében, de megkérte a szlovák Tanács-elnökséget, hogy mielőbb érje el a korábbi, már elfogadott program végrehajtását 160 ezer menedékkérő szétosztásáról. Felállítanak egy önkéntességi segítőszolgálatot és egy új csomagot is, amelyből Afrika és az EU szomszédai profitálhatnak. Juncker szerint 44 milliárd eurónyi befektetésre ösztönözhet ez az alap, vagy akár kétszer ennyire, ha az uniós tagállamok is hozzájárulnak az Európai Bizottság által felajánlott garanciához.

Fő a biztonság

ezért feltuningolná az uniós rendőri ügynökséget, az Europolt, és ahogy arról már korábban is írtunk, megizmosítaná a satnya uniós védelempolitikát, például közös főhadiszállást hozna létre. Emellett valódi külügyminisztériumot alakítana ki az EU Külügyi Szolgálatából.

Az uniós határőrizeti ügynökségnek több embert és járművet kellene Bulgáriába küldenie, mondta Orbán Viktorral szinte egyidőben.

Szájer máshol is kvótanépszavazást akar, a baloldal szerint Orbánahibás

Az Európai Parlament hozzon létre külön bizottságot, ami a belső biztonsággal foglalkozik, javasolta Szájer József. A fideszes politikus a magyar kormány migránspolitikáját védte, amely „világos és emberséges: nem a bajt kell Európába behozni, hanem helyben kell segíteni a bajbajutottakon”, és abban kell támogatni őket, hogy mielőbb hazatérhessenek.  Határozottan meg kell védeni a határokat úgy, ahogy Magyarország is tette, a mások által „beengedetteket vagy behívottakat” nem szabadna szétosztani, és erről máshol is népszavazás kellene.

Ujhelyi István erre azzal esett neki, hogy hogyan tud a saját pártcsoportjához tartozó Jean-Claude Juncker szemébe nézni, miközben az ő fejét rakták terrortámadások képére a népszavazási kampányanyagokban.

Szanyi Tibor és Niedermüller Péter, az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői is a magyar kormányt ostorozták Juncker beszédére reagálva, Orbán Viktort felelőssé téve az EU válságáért. Mindketten szociális intézkedésekkel hoznák közelebb a polgárokhoz az uniót.

A beszéd előtt a DK-s Molnár Csaba elmondta az EUrologusnak, hogy támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami szorosabbá teszi az európai integrációt és egy Európai Egyesült Államokhoz vezethet. Ilyen az Orbán Viktor által javasolt közös hadsereg  – igaz, Gyurcsány Ferenc már a magyar miniszterelnök bejelentése előtt több mint egy évvel erről beszélt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!