Tombol a szabadkereskedelmi egyezmények körüli vita az Európai Unióban. Eddig  az Egyesült Államokkal tárgyalt TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partership) volt az előtérben, most pedig a kanadai megállapodás, a CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) robbant be. Már kész a szerződés szövege, és október végén szeretnék aláírni. Ehhez kellene az uniós országok jóváhagyása, ezért Cecilia Malmström kereskedelmi biztos hétfőn Magyarországra utazott, hogy támogatást szerezzen. (A biztossal röviddel a látogatás előtt interjúzott az Index.)

Szijjártó: megfelel a szempontjainknak

Általánosságban érdekünk, hogy a nemzetközi kereskedelem a leginkább akadálymentes legyen, mert Magyarország erősen exportfüggő, adta meg a támogató alaphangot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A végső megállapodás megfelel a felhatalmazásnak, amit a tagállamok adtak, és érvényesülnek benne a magyar szempontok. Ettől még a kormány nem mond egyből igent a CETA-ra, hanem az Országgyűlésre bízza a döntést. A kedden kezdődő vitát Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár indítja, aki egy nappal korábban arról beszélt, szerinte jó a kanadai megállapodás.

A CETA miatt perelhetnének minket?

Több mint száz magyar civil szervezet nem így látja, ezért petíciót nyújtottak be Szijjártó Péternek. Az összefogást vezető Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet közleménye szerint „a CETA életbe lépésével a nagyvállalatok – profitjuk érvényesítésének érdekében – beperelhetnék az állampolgáraik egészségét és környezetét védő kormányokat is.”

Ezt azonban eddig is vidáman megtehették: hazánk már kötött egy kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt Kanadával 1991-ben, ami a CETA-hoz hasonlóan döntőbíróságokon rendezi a külföldi cégek és Magyarország közti vitás ügyeket. Magyarországgal szemben már most 14 ilyen eljárás van folyamatban, ami a 15. legtöb az ENSZ adatbázisa szerint. Egy eljárást egy magyar cég, a Mol is indított Horvátország ellen. A döntőbírósági rendszert már az 1950-as években kitalálták, csak az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény és több nagy port kavaró ügy miatt foglalkoznak vele most többet.

Az Európai Bizottság éppen azért tárgyalta utólag újra a CETA-t, hogy az ilyen eljárásokat megreformálják. Szigorúbban szabályozzák például, ki lehet bíró, honnan és mennyi fizetést kaphat, hogyan lehet fellebbezni és hova, valamint megpróbálnának létrehozni egy nemzetközi fellebbviteli bíróságot, igaz, ez utóbbira nem sok esély van.

Ha a CETA életbe lépne, lecserélné a kétoldalú megállapodásunkat is Kanadával. Vagyis

Cecilia Malmström a kérdésünkre úgy gondolta, a CETA javítana a régi rendszeren, de a civilek arra panaszkodnak, hogy a reform nem hoz lényegi változást.

A civilek a génmódosítástól félnek

A másik fő kérdés, hogy bejuthatnak-e génmódosított organizmusok (GMO-k) az országba az egyezmény hátán. Szijjártó Péter és Mikola István mindenkit azzal nyugtatott, hogy a GMO-mentességet az Alaptörvényben biztosították, és ha a CETA bármiben is veszélyt jelentene rá, nem támogatnák. Cecilia Malmström szerint sincs semmi látnivaló, az uniós szabályok maradnak az eddigiek, azaz a tagállamok kitilthatják ezeket a saját területükről.

Ezzel szemben a civilek amiatt félnek, hogy az egyezmény nem tisztelné az elővigyázatosság elvét, azaz, hogy addig nem vezethetnek be egy újítást a piacra, amíg a hatóságok meg nem bizonyosodtak róla, hogy veszélytelen. Cecilia Malmström azzal védekezett, hogy az elvet uniós alapszerződés, azaz az EU kvázi-alkotmánya mondja ki, ezért a megállapodásra is érvényes.

„Az egyezmény felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené” – állítják a civilek a biotechnológiai piaci hozzáférésről szóló fejezet alapján, amely „genetikailag módosított organizmusok alacsony szintű jelenlétét” és szabályozási együttműködést emleget.

Az uniós kereskedelempolitika nagy pofont kaphat

A CETA körüli harc eltörpül amellett, ami az EU és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezménynél megy, hiszen az utóbbi lenne a legnagyobb értékű ilyen megállapodás. Még a szöveg felét sem zárták le, civilek a kezdetektől ellenségesen méregetik az egyeztetéseket, és az amerikaiak kezdeti, azóta már meghaladott tárgyalási pozíciójának kiszivárgása után kivágták a hisztit.

Az Európai Bizottság év végéig meg akart állapodni, de ez a kezdetektől esélytelen volt. Cecilia Malmström a napokban fel is adta a célt. Brüsszel azért sürgette a tárgyalásokat, mert még az USA novemberi elnökválasztása előtt végezni szeretett volna. Az amerikai voksolás miatt nagyjából fél évig állni fognak a megbeszélések, ha egyáltalán újrakezdődnek, ami a jelöltek nyilatkozatai alapján finoman szólva sem biztos.

A CETA a TTIP főpróbája lehet. Ha az EU a viszonylag kis piacú Kanadával sem bír el, az sem valószínű, hogy meg tud egyezni az Egyesült Államokkal, amely már így is inkább a csendes-óceáni országokkal haverkodik. Sőt, akár az egész uniós kereskedelempolitika veszélybe kerülhet. Cecilia Malmström szerint az EU hitelességét áshatja alá, ha ejti a megállapodást, mert az egész világból figyelik, érdemes-e energiát fektetni az egyezkedésbe.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!