Orbán Viktor bejelentette, amit a Jobbik már korábban javasolt: módosítanák az alaptörvényt. A két pártnak ehhez együtt bőven megvan a többsége – ebből az is látszik, hogy a módosításhoz nem kellett volna népszavazás, pláne nem egy érvénytelen népszavazás.

Volt már rá példa, hogy az alaptörvény ütközött az uniós joggal. A kormány is elismerte, hogy pontosan emiatt kellett ötödször módosítani az alkotmány utódját. Az EU három pontot kifogásolt:

• a különadót, ha az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra;
  
• az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét,
• a politikai reklámok korlátozását.

A Fidesz elsőre kettőben akart engedni , de végül a harmadikba is belement. Az uniós jog a tagállami felett áll, ezt külön, feketén-fehéren is kimondja az uniós alapszerződések egyik csatolt nyilatkozata.

Egyelőre nem tudni pontosan, mi lesz a mostani alaptörvény-módosítás szövege, de ha tényleg a májusban közzétett, és azóta európai szinten is vitatott kvótajavaslatról szavaztunk, egyelőre nem lenne ütközés az uniós és a magyar jog között. Az csak akkor lehetne, ha a kvótajavaslatot elfogadná az uniós tagállamok Tanácsa, de az eddigi nyilatkozatok alapján ez nem valószínű. Vasárnap például az osztrák külügyminiszter emelt szót ellene.

Ha nem lesz semmi az állandó kvótából, azt lehet mondani, hogy a népszavazás akadályozta meg, ha pedig mégis átmenne, tovább lehet vívni a szabadságharcot Brüsszel ellen.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!