Az Európai Bizottság pénteken jelentést adott ki arról, hogyan költötte el 2007 és 2013 között a kohéziós politikája támogatásait. Ide tartozik nagyjából az uniós kiadások kétötöde, amit tagállami fejlesztésekre, képzésekre lehet fordítani, de nincsenek benne a mezőgazdasági kifizetések, ami legalább ekkora tétel.

Az EU-támogatások junkie-jai lettünk

Még így is ép ésszel nehezen felfogható méretű, összesen 346 milliárd eurós (mai árfolyamon több mint tízezer milliárd forintos) pénzes bödönről van szó. Ebből 21 milliárd euró (közel 6400 milliárd forint) jutott Magyarországra.

A tagállamokra lebontott adatokból látszik, hogy Magyarországon volt a legnagyobb az uniós támogatások aránya a kormányzati tőkebefektetéseknél 57 százalékkal.

Ez fejenként nagyjából 92 ezer forintot jelent. A külön Magyarországgal foglalkozó jelentés szerint ennek az az oka, hogy 2000 és 2006 között kiköltekezett az akkori kormány, ezért már a válság előtt vissza kellett vágni a kiadásokat és így már a válság előtt leállt a növekedés. 2011-ig nem nagyon voltak kormányzati irányítású befektetések, de – főleg 2013-tól – felpörgették ezeket.

A teljes jelentésből az is kiderül, hogy

Összehasonlításképp: az összes tagállamot nézve az átlag csak 0,3 százalék.

A jelentés arra tippel, hogy sikerült a kormány célja, és teljesen le tudta hívni a támogatásokat.

Magyarországon főleg közlekedésre, környezetvédelemre, kutatás-fejlesztésre és cégfejlesztésre használták a pénzt. 2500 kilométer utat újítottak fel vagy alakítottak át és több mint 500-at építettek, majdnem 480 ezer embert kötöttek be új vagy feljavított szennyvízhálózatba, és közel 110 ezer új munkahelyet hoztak létre a támogatásokból, több mint harmadukat kis- és középvállalkozásoknál.

Felpörgette a gazdaságot, de vannak gondok

Vizsgálták azt is, hogyan hatnak a támogatások a gazdaságra. Magyarországon egy kicsit furcsa eredmény jött ki:

Hasonló méretű csökkenés mindössze Bulgáriánál, Máltánál és Csehországnál jelentkezik. A jelentés azt állapította meg, hogy hiába költöttünk sokat, „a figyelem elfordult a hosszú távú céloktól” és helyettük azonnal ható beruházásokra ment a pénz, hogy ellensúlyozza a válság hatásait. 2012-2013-ban változtatott a kormány a rendszeren nagyrészt azért, hogy felgyorsítsa a fejlesztési programokat, de „más esetekben változás volt a politikai célokban és a költést olyan intézkedésekre irányították át, amelyek gyorsabban és közvetlenebbül hatnak a gazdasági tevékenységre”.

A területi különbségek se nagyon csökkentek. Alig bírt egy kicsit felzárkózni Budapesthez és Pest megyéhez a többi régió, a második legfejlettebb Nyugat-Dunántúl pedig még jobban el is húzott a szegényebbektől. A munkanélküliségben hasonló szakadékok maradtak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!