Lázár János az uniós pénzek felhasználásáról tárgyal szerdán Brüsszelben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter igyekszik meggyőzni az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főosztályát, hogy engedélyezzék a felpörgetett költekezést Magyarországon a 2020-ig tervezett projektekben a magyar költségvetés számlájára. Ezen kívül megállapodna arról, hogy pontosan mekkora pénzügyi korrekcióval kászálódnánk ki a versenyjogi szabályokat megsértő „aszfaltügyből”. Az uniós testület nevében Maroš Šefčovič alelnök tárgyal majd vele, és a miniszter délután beugrik egy kávéra Navracsics Tiborhoz is. A magyar Állandó Képviselet vezetője a kérdésünkre nem adott tájékoztatást a miniszter tárgyalásairól, Lázár Jánosra bízta, hogy beszámoljon róluk, ha azok eredményre vezetnek.

Aszfaltügy: első felvonás lezárulhat, jön a második

Lázár János a keddi Kormányinfón abban reménykedett, hogy megoldhatják az előző hétéves pénzügyi időszak egyik legnagyobb kérdését. Ideiglenesen euró százmilliók fagytak be, mert az Európai Bizottság szerint jogtalanul írta elő Magyarország az útépítéseknél, hogy csak olyan cégek nyerhetnek pályázatot, amelyeknek van hozzáférésük állandó aszfaltkeverő üzemhez a közelben. Brüsszel szerint ez aránytalanul korlátozta a versenyt. Lázár János szerint a korábban várt 120-150 milliárd forint helyett 45-50 milliárd forint lehet a pénzügyi korrekció, ami felhasználható lesz a 2007–2013-as időszakban várólistára került projektekben.

Lezárás helyett viszont újabb részt kap a történet, mert az Európai Bizottság attól fél, hogy a versenykorlátozó elemek átszivárogtak az új, 2014-2020-as időszakba. A Portfolio szerint emiatt még az előző periódus pénzeinek kifizetése is megakadt.

Jövő március a végső határidő, amikor a 2007 és 2013 között Magyarországnak ítélt támogatások felhasználásával el kell, hogy számoljon a magyar hatóság. Egészen addig az Európai Bizottság visszatartja a teljes kifizetések utolsó 5 százalékát, ami nagyjából  375 milliárd forintot jelent.

Egy bizottsági forrás az EUrologusnak hozzátette, hogy az uniós testület továbbra is elemzi a közlekedés területén alkalmazott közbeszerzési szabályokat, mert „olyan új gyakorlatok kerültek elő 2014–2020-as finanszírozási időszakban”, amelyek nem biztos, hogy megfelelnek az uniós szabályoknak.

Félnek, hogy befolyásolhatják a pályázatokat

A legnagyobb vita most a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak pályázatairól megy. Itt két dolog szúrja az Európai Bizottság szemét: egyrészt a megszokott 30 helyett 50 százalékos előleget ad a magyar kormány, mert az a cél, hogy 2018-2019-re minden pénzt elköltsön. Így nem sokkal a következő választás nyertesének csak üres kassza maradna, és éppen a kampányidőszakban pörögnének gőzerővel a kifizetések. Lázár János azzal érvelt, hogy ennek a kockázatát a költségvetés állja, de úgy tűnik, Brüsszel a magyar adófizetők kontójára se engedné ezt.

Emellett az Európai Bizottságnak vannak kétségei afelől, hogy a pályázatokról befolyástól mentesen, függetlenül tudnak-e dönteni az irányító hatóságok. A Portfolio szerint több olyan pont is van a magyar szabályozásban, amelynél felmerül az elv megsértésének veszélye. Ezt vizsgálják és erről megy a levelezés, de ha a kormány nem tud meggyőző lenni, akár az összes támogatást felfüggeszthetik. A Miniszterelnökség viszont állította, hogy nincs itt semmi látnivaló, várhatóan átmegy a rendszer a szűrőn.

Paks II.: megoldódhatnak a viták

Állandó műsorszámként a paksi bővítés is visszatér. A Magyar Narancs úgy tudja, itt gyakorlatilag már megvan a megegyezés az egyik vitás ügyben. A kérdés, hogy tol-e az állam támogatást a beruházásba vagy az piaci alapon is megtérülne. A kormány eddig utóbbi mellett kardoskodott, de úgy néz ki, nem volt meggyőző. Csakhogy ettől még az állami segítség bizonyos feltételekkel lehet szabályos, ezért a pletykák szerint feltételekkel zöld utat kapna ebben az eljárásban Magyarország (más kérdés, hogy ez mennyire lenne megnyugtató az adófizetőknek).

A közbeszerzés hiánya miatt indított eljárás a kormány győzelmével zárulhat le. Itt az nem tetszett a Bizottságnak, hogy közvetlenül, nem átlátható módon ígérték oda a két új reaktor építését és a két már meglévő felújítását az orosz Roszatomnak, de Brüsszelben elfogadnák, hogy csak a cég reaktora lenne megfelelő a magyar adottságoknak és követelményeknek.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !