Nagy vihart kavart a 2014 nyarán rohamtempóban életbe léptetett reklámadó, ami arányaiban is jóval súlyosabb terheket rótt a nagyobb forgalmú médiavállalkozásokra, mint a kisebbekre. A legdurvábban az RTL Klubot sarcolta volna a törvény, ugyanis ők voltak az egyetlenek, akik a legmagasabb adósávba kerültek. Egészen úgy tűnt, hogy őket direkt bünteti a törvény, míg a legnagyobb vetélytárs TV2-t, amely akkor még nem Andy Vajnáé volt, előnyösebb helyzetbe röpíti. Tiltakozott a média, a reklámszakma, és az RTL Klub látványosan kormánykritikus üzemmódra váltott a Híradójában. 

Majdnem egy évvel később az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított, mert gyanították, hogy a törvény sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

„A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 százaléktól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak” – írta a brüsszeli testület a döntés bejelentésekor.

A kormány visszakozott: maradt a reklámadó, de egységesen 5,3 százalékra változtatták, és csak azoknak a cégeknek kell fizetnie, amelyeknek 100 millió forint fölötti a bevétele.

 

Így sem lesz jó

Most pénteken, másfél évvel később fejeződött be az Európai Bizottság vizsgálata, és nem elégedettek. 

1. Az unió ellenőrző testületének nem tetszik, hogy habár Magyarország felfüggesztette a többsávos adó alkalmazását, és új rendszert vezetett be, a módosításról nem értesítette az Európai Bizottságot és nem konzultált vele.
2. A törvény „továbbra sem nyújt objektív igazolást arról”, hogy miért van szükség a 100 millió forint bevétel fölötti és alatti cégek megkülönböztetésére.
3. A törvény indokolatlanul előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

Az Európai Bizottság nem érti, hogy „egy vállalat reklámadó-kötelezettségének miért kell függenie az adott vállalat nyereségességétől, sem pedig azt, hogy miért csupán azok a vállalatok vehetik igénybe ezt az előnyt,amelyek egy adott évben egyáltalán nem voltak nyereségesek”.

A mai határozat arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014. évi reklámadó-törvényen és a módosított változatán alapuló, indokolatlan megkülönböztetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. A magyar hatóságoknak most meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét.

„A Bizottság nem kérdőjelezi meg Magyarországnak azt a jogát, hogy meghatározza saját adózási szabályait, illetve a különböző adók és illetékek célját. Az adórendszernek azonban összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben” – írta az uniós szerv a pénteki közleményében.

A döntés végleges, az Európai Unió Bíróságán lehet felülvizsgálatot kérni.

A kormány nem hagyja, hogy világcégek kibújjanak az adó alól

A Nemzetgazdasági Minisztérium saját közleményben reagált a brüsszeli döntésre. „A kormány elkötelezett a reklámadó jelenlegi szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó.”

„A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást.

Hazánk még a Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól” – írják.

Máshogy is támogathaná a kormány a kisvállalkozásokat

Logikusnak tűnik, hogy a 100 milliós bevételnél kisebb forgalmú cégeknek azért nem kell reklámadót fizetnie, hogy az állam ezzel is ösztönözze őket a piacra lépésre. Felvetettük ezt a magyarázatot a Bizottságnak, de az állami támogatásokkal foglalkozó szóvivő, Ricardo Cardoso nem ájult el tőle. „Rengeteg módja van annak, hogy az állam szabályosan támogassa a kis- és középvállalkozásokat. Megvannak hozzá a pontos kritériumok, amik biztosítják, hogy a támogatás jól célzott és hatékony legyen – írta. – Ebben az esetben Magyarország nem bizonyította, hogy a progresszív adóterhek segítenék a kkv-kat abban, hogy a piacra lépjenek. Igazából Magyarország nem is állította, hogy ez lenne a progresszív kulcsok célja.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !