Finoman szólva se fogadta kitörő öröm az Európai Unióban, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

A 2017-re készülő szélsőjobbosok örülnek

A kevés kivétel egyike volt a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen, aki jövőre reménykedik hasonlóan meglepetésszerű győzelemben a francia elnökválasztás második fordulójában (az elsőt a mostani állás szerint megnyerheti, de a másodikban már valószínűleg elvérezne).

Geert Wilders szintén ujjongott, aki 2017-ben a felmérések alapján akár a legerősebb holland parlamenti erővé teheti a Szabadság Pártot.

Németországban lesz a harmadik nagy voksolás jövőre, itt a feltörekvő Alternatíva Németországnak nevű párt vezetője, Beatrix von Storch boldog a „történelmi” győzelem miatt.

A brexithez hasonlítgatják

Trump európai drukkerei között van Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának volt elnöke, aki személyesen is kampányolt a milliárdos mellett.

Ő és sokan mások, például Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a brexit-népszavazáshoz hasonlították az eredményt. Itt szintén a felmérésekre rácáfolva nyertek a hagyományos politikai elit véleményével szemben a protestszavazatok.

Nehezebbé válhat az együttműködés

Martin Schulz arra számít, hogy nehezebbé válhat az EU együttműködése az Egyesült Államokkal, és ugyanígy látja Donald Tusk, a tagállami vezetőkból álló Európai Tanács elnöke is. Emlékeztetett rá, hogy mindegyik uniós tagállam segített felépíteni Amerikát, az Egyesült Államok pedig többet tett bármelyik másik országnál az EU létrehozásához. Senki nem veheti el a két térséget összekötő erős kapcsolatokat és a közös értékeket, amelyek közül az egyik legfontosabb a szolidaritás és az egyéni szabadság védelme.

A választás egy vészjelzés volt mindenkinek, aki hisz a liberális demokráciában. Vissza kell állítani azt az érzést az emberekben, hogy rend van a világban.

Az EU-nak és az USA-nak nincs más választása, hogy mint hogy együttműködjön. „Nem hiszem, hogy elzártságban akármelyik ország naggyá válhat” – hangsúlyozta. „Az EU egy erős és megbízható partner. Ugyanezt várjuk az Egyesült Államoktól és az új elnökétől is.”

Vége lehet a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak

Sokatmondó, ahogy Donald Tusk az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel együtt gratulált Trumpnak.

Ma minden korábbinál fontosabb, hogy megerősítsük a transzatlanti kapcsolatokat” – üzenték. „Szerencsére az EU-USA stratégiai együttműködés széles és mély” – írták, majd ennek bizonyítására csupa olyan dolgot soroltak fel, ami veszélybe kerülhet Trump elnökségével.

Az első az energiabiztonság növelése és éghajlatváltozás elleni harc. Trump pont az EU által erősen támogatott párizsi klímaegyezmény felrúgásával fenyegetőzött és az Iránnal kötött atomügyi megállapodást „katasztrófának”, a „valaha volt legrosszabb alkunak” nevezte. Utóbbi azért lehet baj, mert a perzsa állam közelebb hozásával és a szankciók feloldásával az iráni földgáz és olaj is elérhetővé válhat az EU-nak, ellensúlyozva az orosz forrásokat.

Az uniós vezetők az EU keleti és déli szomszédságának biztonsági kihívásait is kiemelték. Előtte külön megemlítették Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Ez azért ér fel egy figyelmeztetéssel, mert Trumpnak kifejezetten barátságos a véleménye Putyinról, a gyanú szerint orosz hekkerek támadták Hillary Clintont, és a győztes elnökjelölt kampánystábjának orosz kapcsolatai vannak. Jellemző, hogy Orbán Viktor egyik fő szövetségese, Robert Fico szlovák miniszterelnök is abban bízik, hogy Trumppal javíthatják a viszonyt Oroszországgal, viszont ettől a lengyelek kiborulhatnak, ami éket verhet a most olajozottan működő visegrádi együttműködésbe.

Nem felejtették el az EU és az USA közt tárgyalt szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) sem Trump orra alá tolni Brüsszelből. Az egyezkedéssel részben azért szerettek volna már mostanra végezni, mert több jelölt ellenezte az elnökválasztás miatt amúgy is parkolópályára tett TTIP-et. Köztük az egyik leghangosabb Donald Trump volt, aki még a régebbi észak-amerikai és a frissen aláírt csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet is kukába hajítaná.

Lendületet kaphat a közös hadsereg?

Több uniós politikus, így a liberális Guy Verhofstadt vagy a zöldek vezetői szerint Trump elnöksége miatt nagyobb uniós egységre lesz szükség. Az európai integráció támogatottságát elnézve ez vágyálomnak tűnik, egy területen viszont tényleg lendületet kaphat az EU. Donald Trump a kampányban arról beszélt, hogy nem feltétlenül védené meg automatikusan a NATO tagjait (legalábbis ha nem költenek eleget védelmi célokra). Ez jó érv lehet azoknak, akik önálló védelempolitika, akár közös hadsereg felé terelnék az EU-t, ráadásul a britek kilépésével ennek a legfőbb ellenzőjétől is megszabadulhatnak.

Ki tudja, mi lesz

A kampányidőszakban eldörrentett kijelentésekből persze nem biztos, hogy bármi lesz. Donald Trump nem egyedül fogja irányítani az Egyesült Államokat, a republikánusok, a miniszterek és az adminisztráció ott lesznek a háta mögött. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a republikánusok – némi meglepetésre – a kongresszus mindkét házában megtartották a többségüket, vagyis a demokraták nem igazán fogják majd vissza őket és Trumpot.

Akárhogy lesz, az EU egyre kevésbé látszik az Egyesült Államok külpolitikájában például Kínához vagy a Közel-Kelethez képest. Az elnökválasztási kampányban szinte egy szó sem esett róla, és Trump sovány külpolitikai programjából is hiányzik. Már Barack Obama leszámolt azzal, hogy minden évben találkozzon az uniós vezetőkkel.

Donald Tusk és Jean-Claude Juncker mindenesetre meghívták Trumpot, hogy mielőbb jöjjön el egy csúcstalálkozóra, és tisztázzák, milyen legyen az EU és az USA kapcsolata a következő négy évben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

(Borítókép:  EUTERS/Mike Segar)