Az Egyesült Államok új elnöke lendületet adhat a közös uniós védelempolitikának. Donald Trump a kampányában kijelentette, hogy nem feltétlenül fogja megvédeni a többi NATO-tagot támadás esetén, ha azok nem költenek eleget a haderejükre. A transzatlanti szövetség ajánlása, hogy mindenki fordítsa a bruttó nemzeti összterméke legalább két százalékát védelmi célokra, de ennek alig néhány európai ország felel meg.

Európának többet kell költenie a saját védelmére ahelyett, hogy drága és fölösleges főhadiszállásról vagy európai hadseregről álmodik, érvelt Michael Fallon, az unióból kilépni készülő Nagy-Britannia védelmi minisztere is.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker már szeptemberi évadnyitó beszédében megemlítette, hogy megizmosítaná a satnya uniós védelempolitikát, a britek kilépése pedig lehetőséget is ad rá, hogy előrukkoljanak az európai haderők valamilyen szintű egybegyúrásával. Többek közt azt javasolta, hogy az uniós hadtesteket a jövőben állandó főhadiszállásról irányítsák.

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint amiről most szó van, az nem egy európai hadsereg megalkotása, vagy hogy a NATO-főhadiszállás mintájára gründoljanak egy EU-főhadiszállást is Brüsszelben. Nem is az amerikai elnökválasztásra válaszul dolgozták ki a javaslatokat, hanem jóval korábban, de ahogy fogalmazott, azok most „relevánsabbak lehetnek”.

Használhatóbbá kellene tenni az uniós harccsoportokat, mert hiába vannak meg lassan egy évtizede, soha nem nyúltak hozzájuk. „Talán ideje lenne használni a már meglévő eszközöket” – célzott rá, hogy megpróbálhatnák bevetni az 1500 fős gyorsreagálású csapatokat, amelyeket a tagállamok dobtak össze. „A fő akadály mindig a politikai akarat” – jelezte, hogy a 28 tagállamnak kellene közösen döntenie. A miniszterek abban állapodtak meg, hogy Federica Mogherini 2017 közepéig javaslatokat tesz a harccsoportok „jelentőségének, használhatóságának és bevethetőségének” javítására.

Az uniós védelempolitika másik szunnyadó lehetőségét, az állandó strukturált együttműködést is megpiszkálnák. A legutóbbi, 2009-es alapszerződés-módosítás óta a tagállamok egy része előtt elvileg nyitva a lehetőség, hogy szorosabban összefogjanak, ha „a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra tekintettel ezen a területen szigorúbb kötelezettségeket vállaltak”. A miniszteri végkövetkeztetések alapján Federica Mogherini „a lehető leghamarabb” felvázolja a tagállamoknak a lehetőségeket.

Johnson és Szijjártó nem izgul Trump miatt

Mit reagáljon az Európai Unió arra, hogy Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok elnökének? Semmi különöset, válaszolta röviden a brit kormány. Federica Mogherini rendkívüli tanácskozásra hívta össze az uniós külügyminisztereket a hivatalos megbeszélésük előestéjére, vasárnapra, de a brit külügyminiszter, Boris Johnson nem ment el rá, és távolmaradt magyar kollégája, Szijjártó Péter is. Johnson korábban arra szólította fel az európaiakat, hogy hagyják abba a nyavalygást.

Szijjártó Péter is szándékosan, „politikai okok miatt” hagyta ki a be nem tervezett vacsorát. „Szánalmas és egyszerre szórakoztató az európai politikai eliten végigsöprő hisztéria, amelyet az új amerikai elnökválasztás eredménye okoz, Magyarország ebben nem vesz részt” – indokolta a döntést. „Furcsa az a liberális demokráciafelfogás, amely szerint amíg az egyes eliteknek tetsző döntéseket hozzák meg az emberek, addig a demokrácia állapota rendben lévő és követendő; amikor a döntés ellentétes az elit akaratával, akkor válságtanácsot hívnak össze és kritikával illetik.” Ami az Egyesült Államokban történt, az „kifejezetten jó hír”.

Orbán Viktor elsőként állt ki Donald Trump mellett, de a megválasztott elnöknek több olyan kampánykijelentése volt, amelyek az EU és a magyar kormány céljaival is ellentétesek. Például leállítaná a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az EU-val, miközben Szijjártó Péter nemrég kijelentette, hogy érdekünk a kereskedelmi akadályok lebontása. (Itt írtunk róla bővebben, miért aggódhatnak az uniós politikusok.)

„Nagyon furcsa lett volna, ha nem beszélünk egy ügyről, amiről az egész világon beszélnek” – gondolta Szijjártó Péterrel ellentétben Miroslav Lajčák. A magyarral szövetséges szlovák kormány tagja szerint nem valami vésztalálkozóra, hanem csak egy kötetlen megbeszélésre gyűltek össze. Szerinte helyes volt, hogy külön összeültek külön egy nappal előbb, hogy ne csak a betervezett, hétfői tanácskozás margóján beszéljenek az elnökválasztás eredményéről és az aznapi programra összpontosíthassanak. A hangulat nem volt ideges vagy feszült, és senki nem kérdőjelezte meg a voksolás eredményét vagy a további együttműködés szükségességét. Többek között a párizsi klímamegállapodásról és az Iránnal kötött atomalku jövőjéről volt szó (Donald Trump azt ígérte a kampányban, hogy mindkettőt felrúgja).

A magyar és a brit külügyminiszter mellett csak a francia hagyta ki az elővacsorát, de ő más programra hivatkozott. Mind a 28 tagállam képviseltette magát valakivel, mondta Federica Mogherini, vagyis a magyar kormány sem maradt teljesen távol.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!