Ha az Európai Unió egyes tagállamai falakat építenek, és csak akkor szolidárisak, amikor pénzt kapnak, akkor készen állunk megvétózni az unió költségvetését

– jelentette ki kedden Matteo Renzi olasz miniszterelnök. „Nem fogadjuk el, hogy az Európai Uniónak általunk befizetett pénzből falakat emeljenek” – tette hozzá.

Korábban többször megfenyegette azokat az országokat, akik ellenzik a menedékkérők szétosztását az EU-ban. Azt javasolta, hogy csökkenteni kellene vagy el kellene törölni a szegényebb területeket segítő kohéziós támogatásokat. Ezek az uniós költségvetés nagyjából negyven százalékát adják.

Renzi mondata ajándék a magyar kormánynak

Ahogy korábban, most is ugrott a magyar kormány a fenyegetőzésre. „A magyarok a saját pénzükből védik az EU határát” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kerítésre valóban nem kaptunk pénzt, de az EU Belső Biztonsági Alapjából tavaly év végén másfél millió euró – nagyjából 465 millió forint – sürgősségi támogatást ítéltek meg a rendőrségnek a „szélsőséges migrációs nyomás humánus és EU-konform kezelésére”.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János sem hagyta ki a ziccert. „Nem korrekt és fair”, amiről Matteo Renzi beszél, mert az Európai Unióban nem nettó befizetők, hanem haszonélvezők vannak. Arra gondolt, hogy a támogatásokkal végül is a befizető országok járnak jól, mert például az ő cégeik nyerik az uniós pénzekből indított beruházásokat. Az összegeket nem szolidaritásból, hanem gazdasági felzárkózásra kapjuk azért cserébe, mert lemondtunk a piacvédelem sajátos eszközeiről, például a vámokról, de ha kell, a kohéziós pénzeket is elengedjük – ez Lázár érvelése.

Lázár János már korábban is pedzegette, hogy szerinte valójában veszítünk az uniós tagságon, de ez többszöri számítás alapján is sántít. Hogy mi történhet a kohéziós pénzek nélkül, azt az idei első negyedéves gazdasági adatok mutatják. Ideiglenesen kevesebb uniós támogatás jött, és részben emiatt váratlanul csökkent a bruttó nemzeti össztermék abban a negyedévben, éves összevetésben pedig egy százalék alá esett a növekedés.

Maguknak akarnak több pénzt

Tényleg megvétózhatja az olasz kormány a költségvetést? Attól függ, melyiket. Az EU-nak van

• éves
• és hétéves költségvetése – ezt Többéves Pénzügyi Keretnek (MFF) hívják.

Előbbiből a 2017-est épp Matteo Renzi fenyegetőzése után egy nappal fogadta el a miniszterek tanácsa. Az olaszok csak tartózkodtak, mert „nem elégedettek azzal, ahogy [az unióban] a migrációs pénzeket kezelik”, annak ellenére, hogy a tervezetthez képest emelték az erre és a határvédelemre szánt összeget. Nem mentek volna sokra az ellenszavazattal, mert ilyenkor minősített többséggel döntenek a miniszterek, azaz egyetlen ország nem tud vétózni.

A 2014-2020-as keretköltségvetés nagyjából behatárolja, melyik évben mire és mennyi pénzt lehet költeni. Félidőben, éppen mostanában vizsgálják fölül a hétéves büdzsét, hogy kisebb módosításokkal alkalmazkodjanak a változásokhoz. Akkor sincs tragédia, ha nem sikerül, akkor minden marad a régiben.

Ha az olasz kormányon múlik, nem is lesz korrigálás. Rómából „hivatalos fenntartást” jeleztek, és Sandro Gozi Európa-ügyi miniszter szerint blokkolják a felülvizsgálatot, ha az EU nem költ többet a migráció kezelésére, a biztonság megerősítésére, a fiatalkori munkanélküliségre és kutatási programokra. Konkrétabban „szerintünk még mindig egy olyan javaslat kellene, amely sokkal több garanciát nyújt nekünk, hogy valóban több legyen a forrás a nemzetünknek” – mondta a miniszter.

Keménynek kell tűnnie az unióval szemben

Innen már nem nehéz kitalálni, mi a keménykedés egyik oka: egyszerűen több pénzt akarnak visszakapni abból, amit befizetnek. Az Európai Bizottság éppen a héten pirított rá Olaszországra, amiért képtelen az uniós szabályoknak megfelelően kordában tartani a költségvetési hiányát, bár büntetésre nem kell számítaniuk.

Ha ez nem lenne elég, kampány van Olaszországban: decemberben népszavazást tartanak a kormány parlamenti reformjáról. A javaslat valószínűleg bukni fog: a Reuters szerint október vége óta minden felmérés a nemek győzelmét jósolja, ráadásul általában egyre nagyobb arányban. Matteo Renzi csütörtökön megerősítette, hogy ha kikap, lemond. Orbán Viktor februárban épp azzal söpörte le az olasz kollégája fenyegetőzését a Magyarországnak szánt pénzek megvágásáról, hogy „meglátjuk, ki hol lesz” négy év múlva.

Később lehet majd nagyot vétózni

A 2020 utáni többéves keretköltségvetés elfogadásánál valóban vétózhat akár egy tagállam is, mert egyhangú döntés kell. Ha nincs megegyezés, az már sokkal nagyobb dráma lenne, mint a felülvizsgálat esetleges elmaradása. Az előző évi költségvetési plafont terjesztenék ki egy évvel, de az agrártámogatásokat és a korábbi kinnlevőségeket leszámítva nagyjából minden kifizetés leállna.

Az olaszok mellett a görögökre kell figyelni

Az olasz mellett eddig a görög miniszterelnök jelezte, hogy talán meg kellene nyesni a menekültügyi szolidaritást nem vállalók forrásait, bár vétóról nem beszélt. A közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető görög ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia vezetője nem zárt ki semmilyen eszközt.

Görögországon és Olaszországon keresztül lép be először az Európai Unióba a migránsok túlnyomó része. Ha ennek a kezeléséhez nem kapnak segítséget, kormányoktól függetlenül tartóssá válhat a konfliktus a rugalmas szolidaritást javaslókkal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!