Nem túl mosolygósan érkeztek az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő reggel Brüsszelbe. Matteo Renzi olasz kormányfő lemondott, miután nem nyert népszavazáson a törvényhozási reformja. Az ellenkampány fő hangadója az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom volt, amely ki akarja léptetni az EU negyedik legnagyobb gazdaságát az euróövezetből.

Már a várt bukta előtt beindultak a találgatások, hogy a bankjaival küszködő országban bizonytalanság alakulhat ki, ami a mélybe ránthatja az eurózónát. 

Túl a kezdeti sokkon

Elsőre tényleg idegesek lettek a nemzetközi pénzpiacok, de napközben úgy-ahogy helyrerázódtak. Az euró húsz hónapja nem látott mélységekben járt, de részben visszaerősödött. Az olasz bankok közül még a legveszélyeztetettebb Monte dei Paschi is pozitív eredményt mutatott egy hirtelen zuhanás után, és az olasz államkötvények kamata anélkül állt helyre, hogy az Európai Központi Banknak külön közbe kellett volna lépnie.

Az osztrákok hozták a fájdalomcsillapítót

Nem csoda, ha a pénzügyminiszterek mindenkit próbáltak megnyugtatni. Csak úgy röpködtek a szokásos lózungok, mint a

• tiszteletben tartjuk a demokratikus döntést,
• felkészültünk a következményekre,
• bízunk benne, hogy az olasz hatóságok kezelni tudják a helyzetet és
• nem számítunk pánikra.

Néhányan a „félig tele a pohár” taktikát is bedobták. A francia pénzügyminiszter, Michel Sapin szerint például az olasz helyzet azért nem jelent rendszerszintű veszélyt az euróövezetre, mert egy belpolitikai kérdésről, az alkotmányról döntöttek.

Közben Ausztriában az elnökválasztáson úgy nyert az unióbarát zöldpárti jelölt az EU-ellenes Osztrák Néppárttéval szemben, hogy ott sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az európai integráció témája. Az Európai Bizottság szóvivője és pénzügyi biztosa gyakorlatilag ugyanezt az érvelést ismételte.

A miniszteri kórusból kimaradt az olasz Pier Carlo Padoan, aki a brüsszeli út helyett otthon maradt, felerősítve a találgatásokat, hogy ő ülhet a kormányfői székbe.

Maradtak ugyanazok a problémák

Az aggasztó helyzet viszont nem változott az olasz gazdaságban és a bankokban, mondta ki Jeroen Dijsselbloem. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elnöke azzal hervasztotta az újságírókat, hogy a problémák ugyanazok, mint tegnap, és kezelni kell ezeket.

Olaszország lassú növekedéssel és a görögök után az EU második legmagasabb államadósságával küszködik. A leendő miniszterelnöknek jó hír lehet, hogy az ország költségvetési hiánya viszont az EU által megszabott határ, a bruttó nemzeti össztermék 2,4-2,6 százaléka alatt van, és az uniós előrejelzés szerint ez így marad legalább 2018-ig. A legnagyobb bajt a bankoknál látják, amelyek tele vannak bedőlő hitelekkel.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!