Már Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt sem volt világos, hogy a külügyminisztérium szerint mennyire károsítják hazánkat az Oroszország elleni uniós kereskedelmi szankciók. A tárca 6,5 milliárd dolláros veszteségről beszélt, és ezt visszhangozta Orbán Viktor is az orosz elnök látogatásakor.

Hogy mennyi?

Először a Portfolio számolt utána a brutális összegnek, ami a teljes éves orosz exportunk három-négyszerese lenne, miközben a kiesést csak két-három éves időszakra számolták. Az exportcsökkenés ráadásul nem az uniós büntetőintézkedésnek köszönhető, hanem annak, hogy az oroszok válaszul kitiltottak egy rakás uniós terméket a saját piacukról. A 6,5 milliárd jó része pedig abból jött össze, hogy zuhanórepülést vett a rubel árfolyama, és hallatlanul alacsony a nyersolaj ára, ezért kevesebbet ér az Oroszországból importált olaj.

A módszertan, amivel kiszámolták a veszteségeket, nem lehetett golyóálló, mert a külügy a Portfolionak még a „kieső exportnövekedéssel” indokolta őket, a 444-nek viszont már nemcsak az orosz, hanem az egész poszt-szovjet térségbe küldött exporttal számoltak.

Az ukrán gazdaságot elsősorban nem az uniós szankciók fektették két vállra, sokkal inkább az, hogy a fontos ipari termelő országrészben, Donyeckben háború dúl, és hogy Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Fekete-tenger melléki Krímet. Az sem segít, hogy Moszkva a földgáz árát jelentősen megemelte, amit az ukránoknak ad el.

Az Ukrajna felé kieső exportunkat igazságtalan az EU nyakába varrni, mert az unió megállapodott Kijevvel egy szabadkereskedelmi egyezményről, ami épphogy fellendítheti a magyar kivitelt. Az egyezményt viszont csak több halasztás után, 2016 elejétől kezdték el kétoldalúan alkalmazni, pontosan az oroszok miatt, akik büntetőintézkedésekkel fenyegetőzve próbálták megfúrni az EU–Ukrajna közeledést, és pár nappal azelőtt, hogy véget értek a tárgyalsok Kijev és Brüsszel között, életbe is léptették őket. A KSH-nak a tavalyi évről még nincsenek statisztikái, azaz nem látszik, azóta hogyan változott a helyzet.

Kieső export ≠ kieső bevétel

Ha mindez nem lenne elég, az sem feltétlenül igaz, hogy az Oroszországba vagy a volt Szovjetunió többi államába szánt export kiesése „a magyar vállalatok bevételkiesése”, ahogy a kormány állítja. Nem tudni, hogy a kivitel mekkora részét sikerült végül másnak eladni akár a magyar piacon, akár máshol külföldön, ami visszahozhatta a veszteség egy részét.

Az Európai Unió teljes kivitele nőtt 2013 és 2015 között, Magyarország EU-n kívül eladott exportja viszont nagyot esett egy NATO-elemzés szerint: 7,4 százalékkal, ez a nyolcadik legnagyobb csökkenés a tagállamok között. Ez viszont elsősorban nem az orosz export kiesésének köszönhető. A mi orosz exportunk az unió többi országához képest csak közepesen esett vissza: a 28 országból a 12. helyen állunk. A dokumentum külön megjegyzi, hogy a közép-kelet-európai térségben kivételek vagyunk, ami az orosz exportot illeti:

Hozzá kell tenni, hogy lehetnek közvetett károk, például több termék ára leszorult, miután eladatlan készletek maradtak a közös piacon.

Gázügyben is furcsákat mondott Orbán

A szankciók körüli számháború nem az egyetlen terület, ahol félrehord a kormány puskája. Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatóján azért is lehordta az EU-t, mert nem tesz érte, hogy több forrásból kapjunk gázt.

Magyarországnak érdeke lenne, hogy újjáéledjen a Balkánon keresztül futó Déli Áramlat gázvezeték. Horvátország és Románia adhatna alternatívát, de a két EU-s ország nem építette ki a visszaáramoltatásra is alkalmas vezetékeket, miközben Magyarország az ehhez alkalmas infrastruktúrát megvalósította. A diverzifikáció jó dolog, de ha egyedül csináljuk, akkor marad a korábbi kapcsolatrendszer, mondta a miniszterelnök.

Szerencsére ezt az EU is pontosan tudja, ezért indított együttműködést a térségbeli országok között. Legutóbb

Az EU pénzzel támogatja a fejlesztést egy észak-déli gázfolyosó részeként. Bár a projektet eredetileg tényleg jóval hamarabb akarták megvalósítani, pontosan azt szolgálja, amit Orbán Viktor hiányol: helyettesíti a befuccsolt Déli Áramlat gázvezetéket, ami Oroszországból látott volna el minket gázzal, és az oroszok építették volna. Az EU megkövetelte, hogy az európai területen futó vezetékhez ne csak az oroszok férhessenek hozzá, a Gazprom viszont nem szívesen osztozott volna a saját vezetékén más európai földgázkereskedőkkel, ezért inkább lefújta az egészet. Egy másik magyarázat a gázvezeték csődjére, hogy a bezuhanó olajár miatt Oroszországnak egyszerűen nem volt rá elég pénze.

Egy nagy, új vezeték megépítése helyett most a meglévők fejlesztésével és a nemzeti rendszerek összekötésével valósítják meg a folyosót, fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter. Ez alapján semmi szükség rá, hogy újjáélesszék a Déli Áramlatot.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!