Az előírások szintjén nincsenek rendszerszintű fenyegetésnek kitéve az európai értékek Magyarországon, mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán. A jövőkép viszont, amit a kormány felvázol Magyarországról, szerinte nyugtalanító.

Timmermans megismételte, hogy vizsgálatot indít az Európai Bizottság a magyar felsőoktatási törvény előző heti módosításával kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Az alelnök arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válasszal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára.

Emellett az összes Magyarországgal kapcsolatos ügy, amelyek az uniós intézmények asztalain összegyűltek az elmúlt hónapokban, aggasztják a Bizottságot, ezért politikai párbeszédet kezdenek a magyar hatóságokkal.

A következő hónapban felpörgetik a cigányok oktatásban való diszkriminációjáról szóló kötelezettségszegési eljárást, válaszolnak a nemzeti konzultáció hazugságaira, kiértékelik, hogy a felsőoktatási törvény sérti-e az európai szabadságjogokat, nagyon odafigyelnek a civil szervezeteket megbélyegző törvénymódosításra, és megkérdezik Orbán Viktortól, hogy merre szeretné elvinni az országot. 

Az uniós biztosok mind egyetértettek, hogy most már indokolttá vált, hogy az európai alapértékek védelmében az összes rendelkezésükre álló eszközt bevessék a Magyarországgal kapcsolatos ügyekben, de egyelőre nem teszik meg.

Timmermans többször kiemelte, hogy a magyar hatóságok mindig hajlandóak voltak a párbeszédre, és arra számít, hogy ez most sem lesz másként. Arról, hogy Orbán Viktor nem tisztel a nyugati demokráciákban alapvetőnek számító értékeket, és illiberális államot épít, azt mondta:  természetesen joga van a magyar vezetésnek olyan irányba vinni az országot, amilyenbe szeretné. De most már nagy szükség van rá, hogy tisztázzák, mik Orbán céljai.

Az illiberalizmus fontos politikai tényező Európában, mondta. Egy sokszínű és nyitott társadalom képe azért ijeszt meg sokakat, mert egy fenyegetésnek fogják föl, pedig nem az. Világos, hogy politikai és kulturális különbségek vannak közöttünk, de a jövő a sokszínűség. Azt mondta, keményen harcolt érte holland politikusként, hogy bővítsék az Európai Uniót a kelet-európai tagállamokkal, mert történelmi felelősségnek érezte, hogy a kelet és a nyugat többé ne jelentsenek erkölcsi kategóriákat. Úgy látszik, hogy ennek a munkának még messze nincs vége.

 

Ezután pontról pontra végigment a magyar ügyeken Timmermans.

1. Felsőoktatási törvény

A magyar felsőoktatási törvény módosítása sokakat aggaszt Európában és szerte a világon. Sokan úgy értelmezik, hogy ez egy kísérlet az egyetem bezárására. Timmermans egyetértett Navracsics Tiborral, hogy fontos az egyetem háborítatlan működése Budapesten. Elvégzik a teljes jogi elemzését az új törvénynek, ami arra is ki fog terjedni, hogy sérti-e a szolgáltatásnyújtás, a letelepedés és a kutatás szabadságát az EU-ban. Az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni. Április végéig dönt a Bizottság arról, hogy hogyan kezeli a jogi aggályokat.

2. Civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló törvény

Kiemelten kezelte a Bizottság alelnöke a törvényjavaslatot, amellyel a magyar kormány arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha külföldről nyertek el anyagi támogatást. „Nagyon figyelni fogunk erre a törvényjavaslatra” – mondta. Fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

3. Menedékkérők

Téma volt az is, hogy azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik a menedékkérők őrizet alatt tartását, mennyire egyeztethető össze olyan értékekkel, mint a szabadság, tolerancia, a szolidaritás, az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete. A március végén elfogadott új menedékjogi törvény komoly aggályokat vet föl, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal. Dimitrisz Avramopulosz elutazott Budapestre, hogy könnyebben megoldják a technikai problémákat. „Ha nem látunk előremutató lépéseket az ügyben, cselekedni fogunk” – szögezte le.

4. A magyarországi cigányság és a dolgozó terhes nők

A roma gyerekek megkülönböztetése az oktatásban továbbra is nyugtalanítja a biztosokat. A terhes nők munkahelyi védelme egy másik ügy, ahol már hivatalos kérdéseket intéztek a magyar hatóságokhoz, de válaszokat még nem kaptak. 

5. Európai értékek

Az Európai Bizottság konkrét eljárással csak konkrét ügyekre tud válaszolni. Az európai értékek védelme viszont olyan terület, ahol a testület nem igazán tudja, hogy mit lépjen. Az EU alapítóinak valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy valaha meg kell majd védeniük a nyugati demokráciákban evidens értékeket az Európai Unión belül. Az európai uniós szerződés második cikke felsorolja ezeket az alapértékeket: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogainak tiszteletben tartása, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

Timmermans azt mondta: a második cikk értékeit  általában véve is tiszteletben kell tartania az uniós tagállamoknak, akkor is, hogyha nem uniós jogszabályokat ültetnek át a gyakorlatba. „Más fejleményeket is látunk, amelyek ezeket a közös értékeket érintik – mondta. – Figyelembe vége a második cikk szellemiségét és a konkrét jogszabályok tartalmát, a biztosok úgy határoztak, hogy bevetik az összes eszközt, amely az uniós szerződések alapján a rendelkezésükre áll azért, hogy fenntartsák az értékeket, amelyekre az uniónk felépült. A biztosok egyhangúlag egyetértettek benne, hogy széles politikai párbeszédre van szükség a magyar hatóságokkal, a többi tagállammal és az Európai Parlamenttel.”

A kormány szerint a migráció miatt van nyomás

Brüsszel a bevándorlás miatt támadja Magyarországot, az Európai Bizottság megpróbálja nyomás alá helyezni az országot, „kikényszeríteni” a kötelező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását - reagált Kovács Zoltán kormányszóvivő. Az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják a kormányt arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza. Magyarország készen áll a tárgyalásokra, de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged - jelentette ki Kovács Zoltán.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !