Nemcsak a magyar felsőoktatási törvény módosításáról tárgyalnak szerdán az európai uniós biztosok Brüsszelben. A civil szervezetekre vonatkozó szabályok tervezett szigorítása, az „állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció, a migrációs politika és a jelenleg futó kötelezettségszegési eljárások együtt lesznek a terítéken az Európai Bizottság politikai vezetőségének az ülésén.

Az  EU-s jogszabályokat betartató testület főnökei azt próbálják majd megállapítani, hogy mennyire egyeztethető össze a magyar kormány tevékenysége az európai értékekkel.

 

Ez már Brüsszelnek is sok volt

Egyszerre kapott a nyakába három olyan témát az Európai Bizottság a magyar kormánytól az elmúlt hetekben, amelyekből egy is elég lett volna, hogy botrányt okozzon.

A CEU-törvény, a Brüsszelt kipécéző nemzeti konzultáció és a külföldi támogatásból részesülő civil szervezetek gyanús megbélyegzése együtt olyan kombináció, ami az általában jogszabályokkal takarózó, és a politikai függetlenségére kínosan ügyelő testület vezetőinek is átütötte az ingerküszöbét: pár napja sorra nyilatkoznak az európai uniós biztosok magyar ügyekben.

Annyira egy időben történt a három necces lépés, hogy adja magát a kérdés: nem kifejezetten az volt-e a kormány célja, hogy felbosszantsa az Európai Bizottságot. Ha a biztosok szerdán bejelentik, hogy egy eljárás keretében elkezdik vizsgálni a magyar jogállamiságot, az a Fidesz kommunikációjában úgy fog megjelenni, mint egy hadüzenet Brüsszeltől. Ha indul egy eljárás, az hónapokig tart majd, bőven bele fog lógni a választási kampányba, de lehet, hogy jövő tavaszig is elhúzódik. Addig pedig folyamatos témát ad a Fidesz propagandának. 

A nap kérdése tehát, hogy milyen eljárásba veszik be Magyarországot a biztosok szerda délelőtti eszmecseréje után. 

1. A CEU miatt nem lesz kötelezettségszegési eljárás

Ha egy uniós kormány konkrét EU-jogszabályt sért, kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene. Ez oda-vissza-levelezgetés és európai bírósági döntés után pénzbírsághoz vezethet. A felsőoktatási törvény módosítása miatt ilyet nem indíthat az Európai Bizottság, mert az oktatás nemzeti hatáskör.

Az EU-nak annyiban van köze a Közép-európai Egyetemhez (KEE/CEU), hogy az intézmény kutatói sok támogatást nyertek el az uniós finanszírozású Európai Kutatási Tanácstól (a témáért felelős biztos, Carlos Moedas is ezt hangsúlyozta a lex CEU-t elítélő közleményében). Úgy tudjuk, a héten az Európai Bizottság kutatási támogatásokért felelős főigazgatója Budapesten járt, hogy az egyetemnek szánt pénzekről tárgyaljon.

A kedden Brüsszelbe látogató Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint egyébként is közeledtek az álláspontok az Európai Bizottsággal a felsőoktatási törvényről. Palkovics az oktatásügyi biztos Navracsics Tiborral és az európai alapjogok betartására ügyelő Frans Timmermansszal tárgyalt. Az államtitkár az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy Timmermans megértette a magyar kormány érvelését a felsőoktatási törvény ügyében.

A tárgyalásai során kiemelte, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a vitatott törvénymódosítás semmilyen módon nem érinti a Magyarországon működő egyetemek autonómiáját és  működését. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem áll szándékában semmilyen egyetemet megszüntetni. Hozzátette: „nagyon nagy esélyt” lát rá, hogy az Egyesült Államokban akkreditált Central European University, amely a Magyarországra bejegyezett Közép-európai Egyetemen kínálja a kurzusait, a jelenlegihez hasonló formában működjön a jövőben is Budapesten.

2. Vizsgálhatják, hogy milyen erős a jogállam

Az Európai Bizottság egy másik eljárásban nézhet utána, hogy a magyar kormány mennyire tart tiszteletben olyan elveket, mint a demokrácia, az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság és hasonlók. Ez a „jogállamisági mechanizmus”, ami a gyakorlatban nem jelent sokkal többet, mint oda-vissza levelezgetést. A Bizottság először értékel és véleményt küld. Ha nincs rá megnyugtató válasz, jön egy ajánlás. Szankció nincs.

Lengyelország most ebben az eljárásban vesz részt, mert a kormányzó Jog és Igazságosság párt próbálja átvenni a hatalmat az alkotmánybíróság felett. Az Európai Bizottság hiába indított jogállamisági mechanizmust és küldte el az ajánlásait már tavaly nyáron, a lengyel kormány nem törődött vele.

3. A hetes cikk

Ha a Bizottság ajánlása után sem kezdi el jobban tisztelni az európai értékeket egy kormány, ezek rendszeresen és súlyosan sérülnek, akkor jöhet az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás, ami több lépcsőből áll.

1. Az Európai Bizottság, nyolc tagállam vagy az Európai Parlament javasolja, hogy indítsák el.
2. Az uniós országok minisztereiből álló Tanács lefolytathatja ugyanazt a vizsgálatot még egyszer, mint az Európai Bizottság, meghallgatja Magyarországot, és ajánlásokat tesz neki.
3. Ha ez nem hat, 22 miniszter és az Európai Parlament közösen megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapértékeket.
4. Ezután a Tanács újabb ellenőrzésbe kezd. Utánanéz, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e. Ez hónapokig tartó levelezést, budapesti és brüsszeli látogatásokat és hosszú tárgyalásokat jelent.
5. Ha még ez sem segít, akkor a legfőbb politikai irányítás, az államfők és kormányfők testülete elé kerülünk. Ha itt Orbán Viktoron kívül mindenki más azt mondja, hogy Magyarországon egyértelműen sérülnek az európai alapértékek, akkor jöhetnek a szankciók.
6. Arról, hogy mik legyenek a szankciók: szavazatelvonás, támogatás csökkentése, határok lezárása, extra vámok, vagy bármi más, arról a szakminiszterek döntenek. Ha a minősített többségük nem ért egyet abban, hogy mivel büntessenek, akkor nem büntethetnek.

A lengyel kormány valószínűleg fedezné a magyart az eljárás minden pontján. A Fidesz védelmét tovább erősíti, hogy a legnagyobb uniós politikai család, az Európai Néppárt (EPP) tagja. Amíg az EPP nem löki ki Orbánékat, nagyon valószínűtlen, hogy komolyan vizsgálnák a magyar kormány tevékenységét. Igaz, hogy a jobbközép pártcsaládban többeknek elfogyott a türelme és a szóvivőjük a hetes cikket emlegette. Ugyanakkor a Néppártnak jól jön a viszonylag sok, 12 Fidesz-KDNP-s képviselő az Európai Parlamentben, és sokan úgy gondolják, hogy a pártcsaládon belül sokkal könnyebb hatni Orbánra, mintha a politikai ellenfelükké válna.

Frans Timmermans bizottsági első alelnök március végén arról beszélt Lengyelországgal kapcsolatban, hogy a hetes cikk beizzítása nem segítene megoldani a jogállamisággal kapcsolatos problémákat. Nem tartjuk valószínűnek, hogy Magyarországgal kapcsolatban más lenne a véleménye.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!