Orbán Viktor megint a legforróbb téma lett a brüsszeli sajtóban a húsvét utáni uborkaszezonban. Ezen a héten az eurokraták és a politikusok szokás szerint szabadságra mennek, nincs kit kérdezgetni, az idő pont a legmegfelelőbb a találgatásra, hogy mit tehet a magyar kormánnyal az Európai Unió, ha elszánja magát a cselekvésre.

A Politico szerint Orbán Viktor évek óta szúrja Európa szemét, és Brüsszelben már igencsak fogy a türelem a magyar miniszterelnökkel szemben. Öt forgatókönyvet vázolt föl a lap, hogy mi történhetne, ha lenne rá politikai akarat.

 

1. Az Európai Néppárt kirúghatja a Fideszt

Ezt a Néppárt elnöke, a francia Joseph Daul javasolhatja, vagy öt különböző ország hét EP-képviselője terjesztheti elő. Joseph Daul korábban a Néppárt fekete bárányának nevezte Orbán Viktort, és azt mondta róla, hogy ő az, akivel a legtöbbet beszél telefonon a néppárti állami vezetők közül. Két hete a párt szóvivője leszögezte, hogy minden szankciós lehetőség az asztalon van, hogy jobb belátásra térítsék a magyar kormányt.

Az Európai Néppártból való kizárás nem jelentené automatikusan, hogy a párt frakciójából is távozniuk kell a Fidesz-KDNP-s képviselőknek, de valószínűleg dilemma elé állítaná őket, hogy mit tegyenek. A legtöbb frakciótársuk véleménye szerint ugyanis a magyar képviselőkkel jól együtt lehet működni, és jó viszonyban vannak velük.

A bajok akkor kezdődnek, amikor Orbán Viktor itthonra szánt politikai manőverei akkora hullámokat vetnek, hogy Brüsszelig is eljutnak, ott pedig magyarázni kell őket. Amikor pedig a miniszterelnök személyesen felszólal az Európai Parlamentben, hogy megvédje az intézkedéseit, csak ront a helyzetükön.

Tizenkét képviselője van a Fidesznek és a KDNP-nek az Európai Parlamentben. A néppárt frakciójában 27 emberrel ülnek többen, mint a legnagyobb rivális szociáldemokratáknál, ezért számít az egy tucat magyar képviselő, ha fontos szavazásra kerül a sor. Azzal is szokták magyarázni, hogy miért nem rúgják ki a Fideszt a kimondottan Európai Unió- és integrációpárti politikai családból, mert ha bent vannak, még mindig könnyebb tudnak hatni Orbán Viktorra, mint hogyha ellökik maguktól, és politikai ellenfelet csinálnak belőle.

2. Indulhatna eljárás, amiért nem fogadunk be menedékkérőket

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna Magyarország ellen, amiért nem veszünk át menedékkérőket Olaszországtól és Görögországtól, holott az uniós miniszterek tanácsa döntött róla, hogy mindegyik országnak fel kell ajánlania helyeket.

Csakhogy a magyar és a szlovák kormány be is perelte a miniszterek tanácsát emiatt a döntés miatt. Azzal érvelnek, hogy a többségnek nem lett volna joga átvinni a menekült-áthelyezési javaslatot. A tárgyalást május 10-ére tűzték ki, az ítélet a rákövetkező hetekben várható.

Amíg nincs ítélet, kizárt, hogy az Európai Bizottság eljárást indítson. Ha a bíróság elutasítja a magyar-szlovák keresetet, akkor még szeptemberig lesz ideje a magyar hatóságoknak, hogy átvegyék 1294 menedékkérő ügyét a két dél-európai országtól. Kötelezettségszegés miatti eljárás legfeljebb ezután indulhat.

3. Vizsgálják, sérül-e a jogállam

Lengyelországgal szemben most is folyik egy ilyen vizsgálat, amiért a lengyel kormány a saját embereit szerette volna beültetni a lengyel alkotmánybíróságba. Varsó azóta nem is hajlandó szóba állni az ügyben az Európai Bizottsággal.

Magyarországgal más a helyzet, mert a magyar minisztériumok mindig együttműködtek a brüsszeli testülettel, ezt Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke külön kiemelte múlt szerdán, amikor hosszan beszélt magyar ügyekről, például az általa is kritizált CEU-törvényről. Ezért nem is indítottak hivatalos vizsgálatot, csak párbeszédet kezdeményeztek a kormánnyal.

Timmermans azt is mondta: Orbán Viktornak tisztáznia kell, hogy milyen irányba szeretné vinni Magyarországot a jövőben, mert az illiberális berendezkedéssel hosszú távon problémák lesznek abban az Európai Unióban, amely alapvetőnek tartja a szabadelvű értékeket a demokráciában.

4. Zárják el a pénzcsapot

A Politico is rámutat, hogy 2020 előtt lehetetlen változtatni a költségvetésen, ezért a magyar útépítésekre, vasutakra, erőművekre és rengeteg másra szánt közel harmincmilliárd euró már biztosan a miénk.

Ennek ellenére néhány állam, például Olaszország, Görögország és Svédország időről időre megpendíti, hogy ne adjon az EU támogatásokat olyan kormányoknak, amelyek nem mutatnak szolidaritást a többiekkel, és nem hajlandóak tőlük menedékkérőket átvenni.

5. Küldjenek szakértőket

Az Európai Parlament tavaly tavasszal javasolt egy új eljárást, aminek a lényege, hogy évente független szakértőket küldenek minden uniós országba, hogy megállapítsák, nem tiporják-e éppen lábbal az európai értékeket.

Több mint egy év telt el azóta, és nem öntötték formába ezt az eljárást, ez mutatja, hogy mennyire veszik komolyan az ötletet az uniós törvényhozásban. Viszont ha kiderül, hogy az európai értékeket védeni hivatott „hetes cikk” túlságosan átpolitizált, az Európai Bizottság „jogállamisági eljárása” pedig nem vezet eredményre, akár elő is kerülhet valós alternatívaként.

Megvárják Orbánt

Frans Timmermans azt ígérte, hogy a következő hetekben leülnek tárgyalni a magyar kormánnyal, felgyorsítják a már futó kötelezettségszegési eljárásokat, és a hónap végén eldöntik, hogy mit lépnek. Április 26-án, jövő szerdán vitát szerveznek „a magyarországi helyzetről” az Európai Parlamentben, ahova a legutóbbi, meg nem erősített információink szerint Orbán Viktor is ellátogat majd. Tűzijátékra számítunk.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!