„A kérésünk lényege, hogy hagyjanak minket békén, hadd csináljuk, amit az egyetemek csinálnak!” – mondta Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem rektora Brüsszelben hétfő este. A Brüsszeli Szabadegyetem (ULB/VUB) meghívására vett részt egy beszélgetésen az egyetem francia és holland nyelvű részlegének a rektoraival, 150-200 fős nemzetközi hallgatóság előtt. 

„Nem politikai intézmény vagyunk, hanem egy valódi egyetem. Izgalmas dolgokat tanítunk, például középkori történelmet és mikroökonómiát” – magyarázta, hogy miért teljesen érthetetlen, amikor a magyar kormány Soros Györggyel vívott háborújának egyik szereplőjeként tekintenek a Közép-európai Egyetemre.

„Büszke vagyok rá, hogy Soros úr pénzügyi támogatást adott az egyetem működéséhez. Csodálom őt, magyar hazafinak tartom. De ő nem ad nekem utasításokat. – szögezte le. – Az egyetem 21 fős kuratóriumának tartozom felelősséggel. A kurátorok olyan egyetemekről jönnek, mint Oxford, Berkeley, a Stanford és a Columbia.” 

Nem hagyott kétséget afelől, hogy politikai támadásnak tartja a magyar felsőoktatási törvény módosítását, amely előírja a Közép-európai Egyetem számára, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha az Egyesült Államokban is kampuszt alapít, és ha az USA egy Magyarországgal kötött nemzetközi szerződésben támogatja az egyetem működését. Ha nem teljesítik ezeket a feltételeket, 2018. szeptembertől nem vehetnek fel új hallgatókat az amerikai rendszerű képzésekre. A rektor azt mondta, hogy a kormány nem konzultált velük, mielőtt módosították a törvényt.

A Central European University (CEU) New York államban be van jegyezve oktatási intézményként, de ott nem folytat tevékenységet. Az egyetemi munkát a CEU nevében is a budapesti Közép-európai Egyetem végzi. „Egy identitásunk van, de két útlevelünk – magyarázta a rektor. – Most az egyik útlevelet el akarják venni.” Úgy látja, hogy a kormány szeretné ellehetetleníteni, hogy amerikai diplomát is kiadhasson az iskola. Leszögezte, hogy erről a jogukról nem fognak lemondani, és azt is bizonyosan állította, hogy az egyetem nem fog bezárni. 

 

Támadás az egyetemi autonómia ellen

Ignatieff kiemelte, hogy világszerte harminc amerikai egyetem működik hasonló rendszerben, ez egy bevett szokás, amivel Magyarországon sem volt baj 25 éven át egyik korábbi kormány alatt sem, beleértve az 1998-2002-es Orbán-kormányt. Hangsúlyozta, hogy az egyetemnek hatszáz alkalmazottja van, akiknek negyven százaléka magyar. 1500 hallgató jár hozzájuk, több százan közülük szintén magyarok.

Két problémát emelt ki az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban: egyrészt, hogy meg akarja szabni, milyen diplomát adhatnak ki, másrészt, hogy munkavállalási engedélyhez kötné azoknak az oktatóknak az alkalmazását, akik nem európai uniós állampolgárok. Úgy gondolja, ez egyértelmű támadás az akadémiai függetlenség ellen, amelynek a lényege, hogy az egyetem azt tanítja, amit jónak lát, és olyan tanárokat vesz föl, akiket szeretne.

Az ULB és a VUB rektorai, Yvon Englert és Caroline Pauwels támogatásukról biztosították Ignatieffet, és hangsúlyozták, hogy az egyetemek függetlensége az egyik legrégibb európai hagyomány. A függetlenség azért fontos, mert az egyetem egyik feladata, hogy új gondolatokat fedezzen föl, és alapjaiban kérdőjelezze meg a domináns ideológiát, mondta Yvon Englert. Caroline Pauwels külön szóba hozta, hogy a többnemzetiségű diplomák kiadása kulcsfontosságú abban a törekvésben, hogy a tudományos közösség minél nemzetközibbé váljon, mert megkönnyíti a hallgatók és a kutatók számára, hogy külföldön is találhassanak munkát.

Udvarias vita kerekedett a magyar nagykövettel

„A kormányom nem nézi csatatérnek a CEU-t – szögezte le Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet, aki a rektorok beszédei után megkapta a szót a közönség soraiban. – Van néhány nézeteltérés Soros Györggyel, például a bevándorlás kezelésében, de politikai bosszúról szó sincsen.”

Elmondta, hogy a felsőoktatási törvény módosítását egy elemzés előzte meg, amely szabálytalanságokat talált a Magyarországon működő külföldi egyetemek működésében. Törvénytelenségeket nem, csak szabálytalanságokat – emelte ki a nagykövet. Két dolgot várnak el: hogy minden intézmény tartsa be a már létező, és mindenki számára ismert szabályokat, és hogy ugyanolyan feltételekkel nyújthasson képzést mindegyik magyarországi egyetem. Rámutatott, hogy a június elsején életbe lépő holland felsőoktatási törvény hasonló változtatásokat tartalmaz. 

A nagykövet megemlítette, hogy a felsőoktatási törvény miatt eljárást indíthat Magyarország ellen az Európai Unió. „Készen állunk, hogy szembenézzünk az eljárásokkal, és hogy közösen rendezzük a vitás ügyeket. Eddig akárhányszor uniós kötelezettségszegés miatt eljárás indult Magyarország ellen, mindig megnyugtató megoldás született” – emlékeztetett.

Ignatieff megköszönte a nagykövet hozzászólását, de megjegyezte, hogy jobb lenne, ha Budapesten került volna sor erre párbeszédre. Elmondta, hogy a magyar Külügyminisztérium korábban kijelentette, hogy az egyetemmel az ügyben nem kívánnak tárgyalni, kizárólag az Egyesült Államok kormányával. Ezzel sincs baj, mondta a rektor, de akkor „nevezzenek ki egy tárgyalót, és cselekedjenek” – szólította föl a kormányt.

Kikérte magának, hogy a CEU ne tartana be minden magyarországi szabályt, rágalmazásnak nevezte az ennek ellent mondó állításokat, amelyeket szerinte ráadásul az oktatással foglalkozó minisztérium hivatalos véleménye sem támaszt alá.

Tett egy megjegyzést azzal kapcsolatban is, ahogy a kormány az uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz áll hozzá. Ahelyett, hogy számítanak rá, hogy eljárások indulnak Magyarország ellen, egyszerűbb lenne olyan törvényeket hozni, amelyek nem ütköznek uniós szabályokba. Ez sokkal könnyebb módja lenne az európai létezésnek, mutatott rá.

Az egyetem feladata a tudás védelme

A közönségből két külföldi résztvevő is számon kérte a rektoron, hogy miért nem lép föl határozottan a magyar kormány ideológiájával szemben. Erre azt válaszolta: nem az ő dolga, hogy felelősséget vállaljon azért, hogy Magyarországon illiberális államot építenek. Felhívta a figyelmet a készülő törvényre, amely megbélyegzi a külföldi kutatási támogatást kapó szervezeteket, de világossá tette, hogy az európai uniós intézményeknek kell erre figyelniük.

„Az egyetemek nem tudják megváltoztatni a világot, nem támadhatják a kormányokat. Egyetlen dolgot tehetnek: hogy megvédik a tudást, ami az alapja annak, hogy az emberek egy demokráciában döntéseket hozhassanak. Makacsul ki kell állnunk amellett, hogy egyetlen igazság létezik, nem pedig többféle.”