Figyelmeztető levelet küld a magyar kormánynak az Európai Bizottság, mert az április elején elfogadott felsőoktatási törvény indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. Ez az első szakasza annak az eljárásnak, amelyet uniós kötelezettségek megszegése miatt indít az Európai Unió ellenőrző szerve.

A törvény arra kötelezi a budapesti Közép-európai Egyetemet, hogy csak akkor adhat ki amerikai diplomát, ha amerikai kampuszt is nyit, illetve, ha az amerikai kormány nemzetközi egyezményben járul hozzá az egyetem működéséhez Magyarországon. A jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezet be. 

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság egyik alelnöke jelentette be szerda délben, hogy megindul az eljárás. „Alapos jogi elemzésnek vetettük alá a törvényt, amelyek alapján főként a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát korlátozza” – mondta röviden, és hozzátetette, hogy az uniós alapjogok betartatásáért felelő másik alelnök, Frans Timmermans beszél majd a részletekről az Európai Parlamentben. Délután három órakor kezdődik „a Magyarországi helyzetről” szóló vita, ahol Orbán Viktor is felszólal majd.

Az Európai Bizottság nem a Közép-európai Egyetem miatt indít eljárást, hanem mert olyan problémákat lát a törvényben, amelyek általában korlátozhatják a felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban.

A magánpiaci oktatási intézményekre is vonatkozik az az európai uniós alapelv, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni az EU-ban. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan korlátoz, amikor például megszabja, hogy egy egyetemet hogyan hívhatnak, illetve, hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiba is ütközhetnek ezek a megkötések, ami miatt pedig az EU-nak kell tartania a hátát a világszervezet felé. A WTO-ban az Európai Bizottság képviseli az egész Európai Uniót, és a kereskedelmi biztos, a svéd Cecilia Malström háttérbeszélgetéseken már most jelezte, hogy változtatni kellene a magyar szabályokon, ha az EU el akarja kerülni a konfliktust a WTO-val.

Egy hónapon belül válaszolnia kell a kormánynak

A magyar kormánynak egy hónapon belül reagálnia kell a Bizottság aggályaira egy hivatalos levélben. A magyar válasz fényében ezután eldöntik, hogy van-e rá szükség, hogy változtassanak a törvényen. Ha igen, akkor a Bizottság egy következő levélben felszólítja majd a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Újabb két hónapja lesz rá a kormánynak, hogy rendezze a helyzetet. Ha nem teszi, az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy.

A nemzeti konzultáció félrevezető

Az Európai Bizottság elkészítette a válaszait a nemzeti konzultáció állításaira is, amelyek sok helyen „nem felelnek meg a valóságnak, és félrevezetőek – mondta Dombrovskis. – Fontos, hogy helyretegyük a dolgokat, és közzétegyük a saját válaszainkat a kérdőívre” – jelentette ki.

A civil szervezetekről szóló törvénytervezettel is foglalkozik az Európai Bizottság, de eljárást egyelőre nem indít, különösen, hogy a törvényt még el sem fogadták. Problémákat itt is látnak: a tőke szabad mozgását korlátozhatja a törvény. Az egyik tervezett előírás az, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, és ezt a jogállást be kell jelenteniük.

FRISSÍTÉS!!!

A Fidesz délután szűkszavú, egy mondatos közleményben reagált a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére. Teljes terjedelmében közöljük:

Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !