Eltűnhetnek a polcokról az olyan nevek, mint a szójatej, a rizstejszín vagy a növényi sajt. Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni.

A rizstejszín franciául mehet, angolul nem

A Bíróság ítélete egy 2013-as uniós rendeletet idézett. Ezt a tagállami miniszterekből álló Tanács és az Európai Parlament közösen fogadta el, és elég egyértelműen fogalmaz:

A „tej” kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

Emellett maradhat a tej neve, ha összetételének megváltoztatása nélkül kezelték, vagy szabványosították a zsírtartalmát. Az se baj, ha másmilyen állatból, például kecskéből származik, csak jelezni kell, milyenből. A rendelet viszont gyakorlatilag kizárja, hogy a növényi alapú termékeket tejnek hívhassák. A tejtermékekre, például a vajra, a sajtra vagy a joghurtra hasonlóan szigorú a szabály.

A VoteWatch adatai alapján a rendeletet szinte mindegyik tagállam, így Magyarország is megszavazta. (Németország nemet mondott rá, de az indoklásuk szerint nem a „tőgyváladék” miatt, az Egyesült Királyság tartózkodott.)

A szabály alól hoztak kivételeket, de magyarul csak a kókusztej került be közéjük a tejhelyettesítők közül. A lista többi tagja, mint például a disznósajt nem nagyon vigasztalja a vegetáriánusokat és az erős laktózérzékenységben szenvedőket. Szerencsére viszont nem kell lecsapni például a vajretekkel vagy vajbabbal piacoló nénikre.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy különböző nyelveken más-más kivételek vannak: a bírósági ítélet is kiemeli, hogy hiába van köztük például a rizstejszín franciául, angolul nincs ott.

Talán a vásárlók maguktól értik, hogy a szójatej nem tőgyből jön

A német Egyesület a Gazdaság Biztonságáért fordult az uniós bírósághoz, mert szerinte egy növényi alapú élelmiszereket áruló cég nem adhatta volna tejtermékként, ami nem valódi tejből készült.

„Érdekes, hogy a bíróság nagyon szigorúan értelmezte itt a jogot” – nyilatkozták az ítéletről a BBC-nek egy londoni jogi cégtől. Katie Vickery szerint „az ilyen termékek eladásai sokat nőttek az utóbbi években.

Egyetértés van arról, hogy a vásárlók nyilvánvalóan értik, mit vesznek

– és a cégek azt hitték, megúszhatják ezzel.”