Idén januárban lépett életbe a megújuló villamosenergia-termelést támogató rendszer (Metár), amelyik 45 milliárd forintos éves költségvetéssel ösztönzi a zöldenergia-termelést Magyarországon. Az Európai Bizottság kedden nyomta rá a pecsétjét az állami támogatási tervre.

Minden állami támogatási program meg kell, hogy feleljen ugyanis az európai közösségi szabályoknak. Ezek a szabályok biztosítják, hogy ne érje versenyhátrány más országok cégeit, hogy ne torzuljon a szabad európai piac. Az uniós jóváhagyás egyik feltétele az volt, hogy 2017-től Magyarország részben megnyitja a  támogatási programját a külföldi termelők előtt.

Az uniós országok abban egyeztek meg, hogy 2020-ig az EU energiafogyasztásának legalább 20 százalékát megújuló forrásokból kell biztosítani. Ebbe az erőfeszítésbe illeszkedik a magyar program.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Haladni akarunk a tiszta energia felé környezetünk, de Európa gazdaságának növekedése érdekében is. A magyar támogatási program növelni fogja a zöld energia arányát Magyarország energiaszerkezetében, miközben megőrzi a versenyt a villamosenergia-piacon. A mai napon jóváhagytuk a programot.”

Háromféle kategóriában lehet támogatásra jelentkezni:

• A kötelező átvételi támogatás a kis (500 kilowatt alatti teljesítőképességű) létesítményekre és demonstrációs projektekre korlátozódik.
• Az 500 kilowatt feletti teljesítőképességű létesítmények a villamos energia piaci árán felül prémiumot kapnak, a létesítmények a piac jelzéseit követik.
• Az 1 megawatt feletti teljesítőképességű létesítmények és a szélerőművek esetében a prémium meghatározása és a kedvezményezettek kiválasztása versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban történik.

– áll az Európai Bizottság közleményében. 

Eddig is támogatta az állam a megújulóenergia-termelőket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) június végén arról írt, hogy rekordmennyiségű, 2428 darab kérelmet dolgoztak föl azoktól, akik szerettek volna csatlakozni a 2016 végéig működő kötelező átvételi rendszerhez (KÁT). Ennek az a lényege, hogy a megújuló forrásokból előállított energiát a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron lehet értékesíteni.

837 MW volt azoknak az erőműveknek a beépített kapacitása, amelyek ebből a támogatásból részesültek 2015-ben. „Ha minden, tavaly beadott támogatási kérelemhez tervezett erőmű megvalósul, akkor a hazai napelemes kapacitás – a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva – mintegy 2100 MW-ra nőne 2018 végéig. Csak viszonyításként: ez összességében meghaladja a Paksi atomerőmű teljesítményét” – írta a MEKH.

„A napelemes erőművek ilyen mértékű és gyorsaságú növekedése óriási kihívás elé állítja a villamos elosztó hálózatot üzemeltető cégeket, hiszen nagyszámú csatlakozási igényt kell elbírálni, majd kivitelezni, és felkészülni a naperőművek időjárásfüggő működése okozta kihívásokra. Mindezek kapcsán a közeljövőben jelentős elosztóhálózati fejlesztéseket kell majd végezni” – tette hozzá a hivatal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !