Az Európai Bizottság kiállt a meghurcolt lengyel újságíró mellett
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Donald Trumphoz látogatott a kanadai miniszterelnök
- Egy ukrán tévé Párizsban találta meg Vlagyimir Putyin törvénytelen lányát
- Térdre kényszerítette a náci Németországot, de a „fekete kutyája” végül legyőzte őt
- Az egység fontosságát hangoztatta az Európai Tanács leköszönő, illetve hivatalba lépő elnöke
- Donald Trumpban látja a jövőt Orbán Viktor szövetségese, akit az évtized végéig eltiltottak a választásoktól
- Vlagyimir Puytin Merkelnek: Angela, kérlek, bocsáss meg nekem!
- Minden eddiginél elkeserítőbb véleményt fogalmazott meg a volt ukrán külügyminiszter a háborúról
- Volodimir Zelenszkij hajlandó befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
Dorota Bawołek, a lengyel független Polsat TV-csatorna brüsszeli tudósítója múlt csütörtökön megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjétől a szokásos napi sajtótájékoztatón, hogy a Bizottság hogyan reagál a lengyel parlament egy nappal korábbi döntésére, amely átalakítja a lengyel igazságszolgáltatás egyik csúcsszervének a működését.
A lengyel parlament alsóháza, a Szejm által megszavazott törvény megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a Szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma. A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek.
A kormánypárt szerint az új jogszabályok átláthatóbbá teszik és felgyorsítják a bíráskodást, az ellenzék azonban úgy látja, hogy az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást.
Záporoztak a kérdések az Európai Bizottság szóvivőjére
Dorota Bawołek kíváncsi volt, hogy az Európai Bizottság tervez-e válaszlépéseket tenni erre a döntésre, illetve, hogy a Bizottság, amely az Európai Unió ellenőrző testülete, mit gondol erről az új fejleményről. Rámutatott, hogy a lépés ellentmond az Európa Tanács és az Európai Bizottság ajánlásainak, amelyeket Lengyelországnak tettek. Emlékeztetett, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetője is felszólalt már a döntés ellen.
Alexander Winterstein, a Bizottság helyettes szóvivője kitérő választ adott. Azt mondta: Lengyelország és az Európai Bizottság között hivatalos mederben folyik a párbeszéd az ügyről a „jogállamisági mechanizmus” keretében, melyet tavaly januárban indítottak. Mivel minden nyilatkozatnak ennek a párbeszédnek a keretein belül van a helye, ő külön nem foglal állást a lengyel jogállamiságot érintő vitában. Másrészt pedig a törvény még csak egy tervezet, nem emelkedett jogerőre, és tervezeteket soha nem kommentál az Európai Bizottság, jelentette ki.
A reakciója kérdéslavinát indított a sajtóteremben. Hat-hét másik, különböző nemzetiségű újságíró is kifogásolta, hogy a szóvivő nem tesz egyértelmű nyilatkozatot. Egyikük megkérdezte, hogy mennyire hatékony a jogállamiság mechanizmus, hiszen másfél év alatt semmilyen megegyezésre nem jutott az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal. Bawołek pedig a szóvivő fejéhez vágta, hogy a Bizottság többet foglalkozik egy olyan országgal, Nagy-Britanniával, amelyik otthagyja az Európai Uniót, ahelyett, hogy azzal az országgal, Lengyelországgal törődne, amelyik még bent van, de félő, hogy hamarosan kilép, ha a Bizottság nem hallatja a véleményét az olyan ügyekben, mint a mostani.
A sajtóterem több, mint tíz percig birkózott a szóvivővel, aki mindig ugyanazt a kitérő választ ismételte, más-más szavakkal. A feszült hangulatú kérdezz-feleleket eredeti nyelven itt és itt nézheti vissza.
A lengyel állami média manipulátornak bélyegezte az újságírót
A lengyel állami televíziócsatorna, a TVP egy videóban reagált, amelyben Dorota Bawołek kérdéseit provokációnak minősítették. A tévé egyik publicistája azt állította, hogy az ilyesfajta kérdések tisztán politikai céllal születnek, és hogy Bawołek megpróbálta manipulálni a Bizottságot. Hozzátette, hogy a Polsat szakmai sztenderdjei elfogadhatatlan szintre süllyedtek – foglalta össze az Euractiv.
A tévériportra több száz Twitter-üzenet érkezett válaszul, amelyekben a Polsat tudósítóját besúgónak, lengyelellenes manipulátornak, hülyének, neo-marxistának, prostituáltnak bélyegezték. A Polsat TV-csatornát kommunista fészeknek nevezték, amelyik elárulja a lengyel nemzetet. Arról is érkeztek hírek, hogy a Polsat el fogja veszíteni a sugárzási engedélyét az ügy miatt.
Az Európai Bizottság megvédte a brüsszeli tudósítót
Hétfő délben az Európai Bizottság vezető szóvivője, Margaritisz Szkínász kiállt Bawołek mellett. Az Európai Bizottság a legnagyobb tiszteletben tartja minden újságíró munkáját és autonómiáját, és külön felelősséggel tartozik minden médiamunkásért, akik az európai uniós intézményeknél akkreditálták magukat, mondta.
„Nemcsak tőlünk érdemlik meg a legnagyobb tiszteletet a munkájukért, mindenki mástól is azt várjuk el, hogy ugyanezzel a tisztelettel viseltessen irántuk – jegyezte meg. – Nagyon remélem, hogy ez egy egyszeri alkalom volt, és nem fog folytatódni” – fűzte még hozzá az esethez.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !