Jobban bízunk az EU-ban, mint a kormányban

További Eurologus cikkek

Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel

Szerdán jelent meg az Európai Unió szokásos féléves közvélemény-kutatása. Az Eurobarometer alapján a Fidesz uniós pártcsaládját is kiborító brüsszelezés ellenére

a magyarok bizalma nőtt az EU-ban, és magasabb, mint akár a magyar kormányban, akár a magyar parlamentben. Ugyanakkor még mindig többen vannak, akik nem bíznak benne.

Ismét többségben az EU-t kedvelők

Az összes tagállamot nézve két év után ismét relatív többségbe kerültek azok, akiknek pozitív a képe az EU-ról. Egy komolyabb, ötpontos emelkedéssel 40 százaléknyian vannak 37 százalék semlegessel szemben és csak 21 százaléknak ellenszenves az EU.

A felmérések kezdete óta még soha nem érezték magukat annyian, 68 százaléknyian uniós polgárnak, mint most.

Talán az EU-ellenes pártok bénázásának is köszönhető, hogy hat százalékkal többen, 56 százaléknyian látják optimistán az EU jövőjét, mint ősszel.

A tagállami adatok közül az egyik legfurcsább, hogy még az épp kilépő briteknél is két pontot javult az EU megítélése, 36-29 a kedvelők és az utálók aránya.

A magyarok az uniós átlag felett, 46 százalékban bíznak az EU-ban (2010 óta nem volt ilyen magas, négy százalékot emelkedett tavaly őszhöz képest), de az ellenkezőjét 49 százaléknyian mondták. Ugyanez az arány a kormánynál 39-58 százalék, itt a bizalmatlanok már nagyjából másfélszerszeres többségben vannak. Az országgyűlésnél szinte hajszálpontosan ugyanezek a számok jöttek ki.

Az EU-ról 36 százaléknak pozitív a képe, ami viszont rosszabb, mint az uniós átlag (40 százalék), és egy százalékkal romlott fél évvel ezelőtthöz képest. Még így is másfélszer annyian vannak, mint azok, akiknek negatív a véleménye (21 százalék), pedig ők három százalékkal többen lettek, azaz itt mégis foghatott a brüsszelezés. A legtöbben semlegesek (42 százalék).

Nemzeti szinten az egészségügy sokkal jobban aggaszt minket a bevándorlásnál

A felmérés felemás képet mutat arról, mennyire hatott a migránsozás a magyarokra. A bevándorlást (60 százalék) és a terrorizmust (50 százalék) említették messze a legtöbben a két fő kihívás között, előbbi miatt csak az észtek aggódnak jobban. Mindkét eredménnyel messze lehagyjuk az uniós átlagot, bár a 28 tagállam adatait összesítve is ezek a problémák állnak az első két helyen.

A felmérés alapján viszont a kormánynak már inkább az egészségüggyel és a szociális ellátással kellene foglalkoznia.

Az uniós átlaghoz képest dupla annyian, 41 százaléknyian sorolták fel ezt a Magyarország előtti két legfontosabb kihívás között. Így messzire előzte a 27 százalékos bevándorlást, és úgy lett nálunk első, hogy EU-átlagban csak a harmadik.

Nem igazán érezzük a gazdasági növekedést

Furcsa módon hiába növekedik az EU-hoz képest gyorsan a magyar gazdaság, ebből mintha nem sokat éreznénk. A megkérdezettek fele mondta, hogy jó az anyagi helyzete, miközben az EU-ban hetven százalék. A munkaügyi helyzetünket is sokkal rosszabbul ítéljük meg, pedig az állástalanok aránya a legkisebbek közt van a többi tagállamhoz képest. Általában a jövőt is semlegesebben vagy rosszabbul szemléljük, mint az uniós átlag, és a magyar gazdaságot is jobban lehúztuk, bár utóbbi megítélése óriásit javult fél évvel ezelőtthöz képest. Mostanra sokkal többen, közel kétharmadnyian látják úgy, hogy túl vagyunk a válság derekán, miközben az EU-ban a megkérdezetteknek még a fele sem gondolja így.

Kiegyenlített, akarunk-e uniós migrációs politikát

Majdnem a magyarok szeretnék a legkevésbé, hogy közös uniós migrációs politika jöjjön létre, de még így is hajszállal többen vannak a támogatók (47-45 százalék).

Főleg a keleti tagállamokban vegyesek az érzések erről, az uniós átlagot leginkább a nyugatiak húzzák fel 56-39 százalékra. Egyedül a cseheknél rosszabb az arány, mint Magyarországon, és csak ott több az ellenző, mint a támogató (56-39 százalék).

Az eurót általánosságban támogatjuk (52-40 százalék), de arra nem kérdeztek rá, be is akarjuk-e vezetni a közeljövőben.

A reprezentatív felmérés teljes anyaga itt, a magyar eredmények röviden összesítve itt érhetőek el.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!