Index Vakbarát Hírportál

Ki a legbefolyásosabb magyar az Európai Parlamentben?

2017.09.12. 15:21 Módosítva: 2017.09.12. 16:04
Egy statisztikai oldal mérte fel, mennyi hatalma van egy-egy EP-képviselőnek. Egy magyar a legjobb ötvenbe is befért a 751 közül.

Megpróbált utánaszámolni a VoteWatch nevű statisztikai és elemzőoldal, vajon melyik képviselőnek van a legnagyobb hatása az Európai Parlamentben.

A magyarok közül a fideszes Szájer József végzett első helyen
.

Összetettben a 49. lett, ami szép teljesítmény a 751 képviselő közül.

Nem csak szakállt növeszteni jár be

Megdobta a helyezését, hogy a legnagyobb uniós pártcsalád, az Európai Néppárt frakciójának elnökhelyettese, de nem ezzel tarolt. Főleg azt emelték ki, hogy milyen szerepet játszott jelentéstevőként. Ez a feladat nehéz és sok időt vesz el, de nagyon fontos. Általában a jelentéstevőknek van a legnagyobb hatásuk egy-egy jogszabályra az Európai Parlamentből.

Mit csinál egy jelentéstevő?

Kapaszkodjon: jelentést tesz. Az uniós jogszabályokat nem önkényeskedő brüsszeli bürokraták diktálják le az uniós kormányoknak, hanem a tagállamoknak és általában az Európai Parlamentnek kell megszavaznia.

Amikor új javaslat érkezik, az Európai Parlamentben egy jelentéstevő kapja meg. Neki kell jelentést készítenie róla, miután nagyjából a Jóistentől lefelé minden érintettel konzultált. Közben fél szemmel a tagállamok véleményére is figyelnie kell: általában eleve úgy fogad el egy jogszabályt az Európai Parlament, hogy arra a kormányok is rá tudjanak bólintani, különben hosszadalmas huzavona kezdődik.

Időnként árnyék-jelentéstevőket is kijelölnek. Nekik nem az egész Európai Parlament, hanem egy-egy frakció véleményét kell összefoglalniuk.

A jelentéstevői helyek eleve fontosak voltak, de mostanában még nagyobb a kapkodás utánuk. Javaslatokat csak az Európai Bizottság tehet, de a testület 2014-ben megszavazott elnöke, Jean-Claude Juncker az új tervezetek számát, nehogy a brüsszeli bürokráciára panaszkodók berágjanak és emiatt például kilépjenek a britek, így viszont kevesebb jelentéstevő kell.

Szájer József ebben a kategóriában kapta a legtöbb pontot. Bár az EP honlapja szerint csak két árnyék-jelentéstevői véleménye volt (hogy mit is csinál egy árnyék-jelentéstevő, arról a keretes anyagban írtunk), de a VoteWatch szerint több fontos, alsóbb szintű jogalkotási ügy is hozzá került. Emellett a szavazásokra és a parlamenti részvételre is viszonylag sok pontot kapott. Külön érdekes, hogy az egész EP-ben ő a második leghűségesebb a saját politikai csoportjához a szavazásoknál. Alelnökként az lenne a furcsa, ha nagyon másképp lenne, de azért mutatja, hogy a súrlódások ellenére a Fidesz és a Néppárt viszonya ha mélypontra is került, nem akarják kenyértörésre vinni a dolgot.

Csak egy nem-fideszes fért fel a dobogóra

Második helyre szintén fideszes politikus került. Gál Kinga az igazságügyi bizottság alelnöke (tavaly egy bizottsági ülést levezetve kezdett el vele ész nélkül üvöltözni egy belga képviselő). Két fontos jelentést is vitt, az egyik különösen sokat számított Magyarországnak, mert a budapesti uniós rendőrakadémiához kötődött.

A dobogóra egyetlen nem-fideszesként Niedermüller Péter ért fel a Demokratikus Koalícióból. Ő fontos helyeket szerzett az európai szocialisták frakciójában, ahol a DK-sok az MSZP-sekkel együtt ülnek. Niedermüller Péter írt jelentést az uniós menekültügynökségről, amivel egyébként a kormányközeli média céltáblája lett. (Ez az az intézmény, amely Orbán Viktor szerint elvenné a menedékkérelmek elbírálását a tagállamoktól, holott már az EP-be érkezett javaslat szövegéből is világos, hogy ez nem igaz.) 

Niedermüller Pétert éppen most szeptember 12-én választották be egyébként az uniós terrorizmus elleni harc gyakorlati és jogi hiányosságait feltáró különbizottság tagjai közé. A Parlament júliusban döntött a különbizottság felállításáról, amely az európai terrorveszély mértékét elemzi és feltárja azokat az lehetséges rendszerhibákat, amelyek hozzájárulhattak egyes terrortámadásokhoz.

Jávor Benedek futott be a negyedik helyre a Párbeszédtől, aki főleg Paks II.-vel foglalkozott. A bővítés uniós vizsgálatainál fontos szerepet játszott, Lázár János külön be is szólt neki emiatt. Ötödik lett Ujhelyi István, aki a szocialisták magyar delegációját vezeti. A közlekedési bizottság alelnökeként ráállt az ingyen uniós vonatjegyosztás ügyére, és idén egy másik rangsorban év képviselője díjat kapott. Valószínűleg ő küldi szét a legtöbb levelet a magyarok közül.

Átlagban hátul kullogunk

A magyar képviselők átlagosan nem szerepeltek túl jól, az utolsó előtti kategóriába kerültek. A térképre nézve látszik, hogy gyakran olyan országok kerülnek hátra, ahol sok az euroszkeptikus vagy EU-ellenes képviselő. valószínűleg ennek tudható be, hogy a britek vagy a szélsőbal- és -jobbolali pártjaikkal a görögök hátul végeztek. A VoteWatch szerint a briteket már amúgy is nagyjából levegőnek nézik az EP-ben, ők bukták a legtöbb befolyást. A franciák gyengélkedésében a szélsőjobboldali Nemzeti Front, az írekében a balszélről jövő Sinn Fein játszhat szerepet.

Ha ebből indulunk ki, nálunk a Jobbik húzhatta le az átlagot. Uniós frakció nélkül borzasztóan nehéz a helyzetük: nincs mögöttük egy képviselőcsoport a befolyásával, az anyagi és emberi erőforrásaival. Az viszont nem segít a helyzetükön, ha „a munkahelyemen dolgozok” felkiáltással Brüsszelből küld valamelyikük képet a lezárt kapu előtt ülve, miközben az EP épp 350 kilométerrel odébb, Strasbourgban ülésezik.

A németek relatíve és összetettben is a legerősebbek között vannak, köszönhetően annak, hogy övék a legtöbb képviselői hely.

A legjobb 15-be 7-7 néppárti és szocialista jutott egy liberálissal. Kisebb vagy keleti tagállamból érkezőből kettő-kettő, nőből három akad köztük.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!



Rovatok