Az Európai Unió következő egy évét meghatározó kezdeményezéseket mutat be szerda reggel Strasbourgban Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnökének szokásos éves beszédét idén az teszi fontossá, hogy várhatóan ősszel újra felpörög a francia-német tengely, amely eddig a háttérben készített reformterveket.

Menekültügy: „engedményekre van szükség”

Jean-Claude Juncker először az eredményeket hangsúlyozta, például nyolcmillió munkahely jött létre, a gazdasági növekedés két százalék fölé, az Egyesült Államokénál nagyobbra emelkedett és jelentősen csökkent a tagállamok államháztartási hiánya.

„A szél visszatért” az EU vitorlájába,

most kinyílt az ajtó a lehetőségek előtt, de nem lesz örökké nyitva.

Energia-, védelmi és bankunió kialakítását célozták meg az új, 2014-es Európai Bizottsággal. A céljaik négyötödére már javaslatokat is tettek, de elismerte, hogy „engedményekre van szükség”, épp a keleti tagállamoknak érzékeny menekült- és munkaügyi reformokat emlegetve.

Az egyik első téma a kereskedelem volt, amit szerinte nem lehet valami absztrakt dologként leírni: „munkahelyeket, lehetőségeket jelent az uniós cégeknek, legyenek kicsik vagy nagyok”. Igyekezett megvédeni az EU sokak szerint túl szabad szabadkereskedelmi egyezményeit: „nem vagyunk a szabad kereskedelem naiv hívei. Európának meg kell védenie az érdekeit.” Egyúttal bejelentette, hogy Ausztráliával és Új-Zélanddal is szabadkereskedelmi tárgyalásokat kezdeményeznek.

Erősíteni kell a határvédelmet, de Európa nem lehet erőd

A migrációhoz érve elsőként arról beszélt, hogy erősítették a határvédelmet, létrejött például az uniós határ- és parti őrség. Emellett

Ugyanakkor „Európa nem egy erőd és nem is lehet az”: azoknak, akiket „elfogadhatatlan okok miatt üldöznek”, menedéket kell nyújtani. Megjegyezte azt is, hogy „nem minden tagállam mutatott ugyanannyi szolidaritást”. Ez nem lehet csak európai, Afrikának is segíteni kell, ezért hoztak létre egy alapot, ami munkahelyeket teremt a kontinensen.

„Európa biztosítja, hogy újra naggyá tegyük a bolygót”

A környezetvédelemhez érve felemlegette a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, amelyből Donald Trump elnökké válva kiléptette az Egyesült Államokat. Az ő ambicióik összeomlásával szemben „Európa biztosítani fogja, hogy újra naggyá tegyük a bolygót” – ekézte az USA elnökét a saját kampányszlogenjének kifordításával.

Ideje megtenni a következő lépést

„Európa jövőjét nem diktálhatják felülről”, ezért is mutatott be az Európai Bizottság öt változatot az EU jövőjére. Most viszont „ideje megtenni a következő lépést”: ő egy hatodik forgatókönyvet szeretne. Ezt azokból a tapasztalatokból szűrte le, amelyeket hosszú politikai pályafutása alatt szerzett. Ott volt az EU-t létrehozó maastrichti és az azt megreformáló szerződéseknél, és

„soha nem veszítettem el a szeretetemet Európa iránt”, bár elismerte, hogy „nincs szerelem csalódás nélkül”.  

Ne diszkriminálják a keletieket

Az EU rengeteget ért el, és több, mint pusztán egy belső egységes piac: értékekről, a szabadságról szól. Európának az egyenlőségről kell szólnia a tagállamok között is, „mindkét tüdejével lélegeznie kell, a keletivel és a nyugatival is”. Ki kell gyomlálni például a kettős élelmiszerminőséget, mert

tűrhetetlen, hogy „egy magyar kevesebb húst kapjon” az élelmiszerekben, mint egy nyugati.

Amellett is kiállt, hogy Románia, Bulgária és Horvátország mielőbb legyen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagja. (Az első két országnál ezt az Európai Bizottság már javasolta is, de a tagállamok egy része még mindig nem hajlandó ezt engedni.)

Tartsuk tiszteletben a kvótaítéletet

A magyar kormánynak is tetsző téma után arra tért rá, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit „tiszteletben kell tartani”.

Itt valószínűleg a nemrég befejezett kvótaperre utalt, amit Magyarország és Szlovákia elbukott, de leginkább az Európai Bíróság egy ítéletére magasról tojó és a saját bírósági rendszerét átalakító Lengyelországnak üzent, hogy a jogállamiságot és a bíróságok függetlenségét szintén be kell tartani.

Segítséget kaphatunk az euró bevezetéséhez

Az eurót két kivétellel minden tagállamnak be kell vezetnie, hiszen erre kötelezték magukat a belépéssel. A még kint lévőknek

Valószínűleg erre utalt korábban az Európai Bizottság közös valutáért felelős tagja azzal, hogy „visszautasíthatatlan ajánlatot” kapnak, akik még nem csatlakoztak.

Jean-Claude Juncker kiállt az olyan reformok mellett, amelyek megerősítenék az euróövezetet. Például

Ő lehetne az Európai Bizottság egy már meglévő tagja, aki egyben az eurót használó országok pénzügyminiszteri találkozóit is elnökölné (most valamelyik ország minisztere vezeti az üléseket) és ne legyen külön euróövezeti parlament.

Törökország a „belátható jövőben” nem lesz tag

Az EU-n kívülieknek üzent, hogy hamarosan bővülhet az EU, de a tagjelölt Törökországnak eléggé beolvasott. „A belátható jövőben” kizárt, hogy csatlakozzanak.  „Ne hívják a tagállamainkat és a kormányfőiket fasisztáknak és náciknak” – reagált a török sajtó és politikusok szavaira, amelyek az uniós-török kapcsolatok ldurvulásával röppentek el. „Engedjék el az újságíróinkat!” – üzente amiatt, hogy több nyugati újságírót letartóztattak a török hatóságok.

Védelmi unió kell 2025-re

A biztonság megerősítésénél szerinte arra lenne szükség, hogy automatikusan kicseréljék a tagállamok az információikat. Már javasoltak egy uniós védelmi alapot, és 2025-re védelmi uniót kellene kialakítani. A NATO is ezt szeretné – igyekezett leszerelni az olyan kritikákat, hogy az EU összefogása az észak-atlanti szövetséget gyengítené.

Több demokrácia kell

Az uniós demokráciát is meg kellene erősíteni. Támogatja Emmanuel Macron francia elnök ötletét, hogy jövőre demokratikus konvenciókat tartsanak. A csúcsjelölti rendszer mellett is kiáll, amellyel bizottsági elnök lett (azaz azt, hogy az uniós pártcsaládok egy-egy jelöltet állítsanak előre az európai parlamenti választásokra, és a győztes csoport embere kapja a posztot). Közös uniós választási listákat is szeretne. Egyesítené a tagországok állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki tisztségét. Azt viszont megerősítette, hogy

A brexit új kezdet lehet

A brexit sajnálatos, „szerintem önök is sajnálni fogják” – fordult az EU-ellenes UKIP képviselői felé –, de nem a vég. A 2019-es várható kilépésük másnapjára egy különleges EU-csúcsot jelentett be Nagyszebenbe. „Az uniós állampolgárok egy új EU-ra ébredhetnek” utána, ígérte. Ideje elindulni,

„elkezdtük megszerelni a tetőt, de most be kell fejeznünk a munkát, amíg süt a Nap”.

Weber: nem arról van szó, hogy falakkal kerítsük körbe Európát

A fideszesek uniós pártocsoportját vezető Manfred Weber szerint is vissza kell fogni az irreguláris migrációt, de nem fallal kellene körbekeríteni Európát és szükség van legális migrációs lehetőségekre. Moszkvával szemben is keményen kiállt, szerinte a védelmi unióra a balti tagállamok védelmére kell, amelyek közelében az orosz és fehérorosz csapatok manővereznek.

A föderalista Verhofstadtnak tetszett

Micsoda változás volt ez a tavalyi beszédhez képest, ez tetszett – indított a liberális, bevallotan föderalista Guy Verhofstadt. Az utóbbi időben előretörtek az EU-barát pártok, az EU-ellenesek pedig unióbarátabbakká váltak, mert félnek a szavazatvesztéstől. Még Magyarországon Orbán Viktor is azt mondta, hogy tiszteletben tartja a kvótaítéletet és nem lépne ki az EU-ból. (Igaz, a magyar miniszterelnök nem mondta, hogy végre is hajtja a kvótázást.) Most vagy soha lehet felépíteni azt az EU-t, amit a szavazók és mi akartunk évekig. Szükség van az európai demokráciára az olyan alt-right kormányokkal szemben, mint a lengyel vagy a magyar.

Farage: az EU úgy bánik a magyarokkal, mint a Szovjetunió

Az EU kritikáját nem az EU elleni támadásként kellene felfogni, hanem jobbítási szándéknak, mondta Syed Kamall (ehhez képest szerinte csak irányban kell tartani az EU-t). A konzervatív-euroszkeptikus uniós pártcsoport, az ECR brit vezetője a szocialista ötéves tervekhez hasonlította az EU növekedési terveit.

„Juncker úr, ez volt az egyik legőszintébb és legaggasztóbb beszéd itt” – kezdte Nigel Farage az EU-ellenes EFDD-ből a beszédét, mert a bizottsági terveket nem támogatják a szavazók. Szerinte a magyarokkal és a lengyelekkel most úgy bánnak, mint a Szovjetunióban, ezért is örülnek neki, hogy az Egyesült Királyság kilép. Szerinte ha a britek több engedményt kaptak volna, főleg a bevándorlás terén, akkor nem lett volna brexit (vagyis az EU-nak engednie kellett volna, hogy ne mehessenek a mostanihoz hasonlóan szabadon például magyarok az Egyesült Királyságba).

Szanyi: történelmi választás elé állít minket a beszéd

Magyarországnak az tette külön érdekessé a beszédet a kormány és szinte a teljes ellenzék is igyekszik politikai előnyt szerezni az uniós reformtervekből. Orbán Viktor Tusványoson a „Brüsszel” elleni harcot nevezte az egyik fő kampánytémának. A beragadt támogatottságú ellenzék helyett így az uniós intézményekkel szemben mozgósíthatja a Fidesz-szavazókat a 2018-as választásokra.

Az ellenzék jelentős része szintén rárepült az EU-ra, hogy a népszerűségébe kapaszkodva lendületet vegyen. Várhatóan azt fogják hangsúlyozni, hogy a beinduló reformokból a magyar kormány kimaradna, így Magyarország a külső körbe kényszerülne.

Az euró bevezetése eddig is többekben felmerült, de ez a támogatási program bejelentésével felerősödhet. Az MSZP aláírásokat gyűjt a közös valutáért (holott a párt kormányzása miatt kerültünk nagyon messzire az eurótól). A Polgári Világ nevű új párt a csatlakozás egyik fő feltételéről akar népszavazást, ha már az euróról az Alaptörvény miatt nem lehet, de bevallottan az uniós fizetőeszköz bevezetése ezzel a célja.

Szanyi Tibor MSZP-s képviselő szerint az EP-vita hangulata azt tükrözi, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament megelégelte a tagállami kormányok szolidaritási, politikai akarat- és cselekvéshiányát. „Az integráció Juncker által felvázolt »újraindítása« itt és most valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: A jövőben vagy részesei, alakítói és kedvezményezettei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb Uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását, lemaradunk a globális gazdasági versenyben, elesünk a Szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól” - írta közleményében.

A javuló szíriai helyzetben nem kellene-e újra átgondolni a kvótákat és befejezni a „prédikálást” Magyarországnak a szolidaritásról, kérdezte Jean-Claude Junckertől a jobbikos Morvai Krisztina.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!

(Borítókép:  Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben 2017. szeptember 13-én. Fotó: AFP / Patrick Hertzog)