- Külföld
- Eurologus
- eu
- kötelezettségszegési eljárás
- európai bizottság
- kormány vs. civilek
- ceu-törvény
- ceu
Lépett a civiltörvény miatt az EU
![DBZOL20170529014](http://kep.index.hu/1/0/1846/18460/184607/18460766_b5d55e357ede4437c406ec7eb4a0cb77_wm.jpg)
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Egyelőre nem bukott meg a francia kormány, de a viharfelhők továbbra se tűntek el
- Donald Trump „rendbe rakná” Gázát, de ennek nem mindenki örül
- Újabb volt miniszter mentelmi jogát függesztheti fel a lengyel ügyészség
- Több mint tíz éve összevesztek, most megint beszélnek
- Egy eltűnt magyar turistát mentettek ki a világ legmagasabb vulkánjáról
- A kiérkező mentős követelte egy magyar családtól Kolozsváron, hogy a jelenlétében románul beszéljenek
- Meghalt a filantróp milliárdos, Aga Khan
- Leállította a Temu- és Shein-csomagok kézbesítését az Egyesült Államok postaszolgálata
- Lövöldözés volt Brüsszel egyik metróállomásánál, hajtóvadászatot indított a belga rendőrség
- Lövöldözés volt egy ohiói raktárépületben, egy ember meghalt
Ahogy azt kedden előre jeleztük, az Európai Bizottság továbbléptette a civiltörvény miatti uniós eljárást. Ilyet akkor indít a testület, ha szerinte egy nemzeti jogszabály uniós jogot sért vagy nem hajt végre.
Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt, amely a kritikusok szerint izraeli és orosz mintára bélyegzi meg a jogvédő szervezeteket.
Az Európai Bizottság azzal indokolta a döntést, hogy szerinte
- a törvény indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba.
- Akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a képességüket a feladataik ellátásában,
- emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást, elrettentő hatása lehet a külföldi adományokra,
- valamint a törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel.
A kormány augusztus közepén válaszolt az Európai Bizottságnak. Ezzel a mostani döntés alapján nem sikerült kimagyarázni a jogszabályt. Gyakorlatilag ugyanazokat a kifogásokat tartotta fenn az uniós testület, mint az eljárás elején, ami arra utal, hogy egyik pontban sem sikerült meggyőzni. A kormány a szokásos kettő helyett a sürgős esetekre jellemzően egy hónapot kapott, hogy megfeleljen a szabályoknak, különben az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amiből végül pénzbüntetés lehet.
CEU-törvény: kiegészítő véleményt küldenek
Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy a „CEU-törvény” miatti eljárást nem lépteti tovább. Kiegészítő véleményt küld, ami viszonylag ritka eset. A kormánynak két héten belül kell válaszolnia, különben már az Európai Bíróság elé kerül az ügy.
Itt az Európai Bizottságnak az volt a kifogása, hogy
- a magyar törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az EU területén bárhol letelepedjenek,
- ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít,
- és egy nemzetközi egyezménnyel.
Most utóbbihoz küldtek kiegészítő indoklást.
A CEU egyébként épp tegnap jelentette be, hogy megkötötte az egyezséget, amivel már megfelel a felsőoktatási törvény nem nagyon burkoltan ellene hozott módosításának.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!