Az Európai Bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását. Az uniós kvázikormány idén márciusban döntött arról, hogy engedélyezi az új blokkok építését a magyar kormány elképzelései szerint, azonban a hivatalos indoklást erről a mai napig nem tették közzé. A bizottság azt a következtetést vonta le, hogy

A testület arra jutott, hogy a magyar állam a beruházásnál a magánberuházóknak elfogadható mértéknél kisebb megtérülést fogad el, azaz a befektetést támogatja az állam.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője július végén írt hivatalos kérdést a bizottságnak arról, hogy miért nem teszik közzé a döntés szövegét. Szeptember 5-én válaszoltak: javításokra és egyeztetési körökre hivatkoztak, amit a magyar féllel folytattak, valamint arra, hogy a válasz írásakor folyamatban volt a döntés fordítása az EU hivatalos nyelveire. Ezek elkészültekor teszik majd közzé a döntést az EU hivatalos közlönyében, írták.

Az EUobserveren október 4-én jelent meg cikk arról, hogy a bizottság hallgat az ügyben és nem hozza nyilvánosságra az indoklását annak, hogy miért engedi az új erőművek megépítését, amit környezetvédelmi és energetikai szakértők azzal kritizálnak, hogy az orosz állammal kötött hitelkonstrukció és az áramárak folyamatos csökkenése miatt soha nem térül majd meg.

A bizottság vélhetően ennek a cikknek a hatására – csak angol nyelven – közzétette a 88 oldalas döntést. Az információk egy részét – túlnyomórészt az árakat – üzleti titokra hivatkozva kitakarták.

Az MVM Csoporttól függetlenül kell Paks II-nek működnie

A dokumentum végigveszi Paks II történetét a 2008-ban – azaz még MSZP-kormány alatt – elkészült megvalósíthatósági tanulmánytól és az egy évvel későbbi parlamenti szavazástól. Az irat szerint

ezek alapján indított előzetes vizsgálatot 2014 márciusában. A kormány több mint egy évvel később, 2015 májusában adott be hivatalos értesítést. A bizottságnak ebben az volt kifejezetten gyanús, hogy „Magyarország nem tiltakozott az állami támogatás egyéb elemeinek meglétével szemben a notifikációs  időszakban”. A huzavona a megtérülés körül alakult ki: a magyar kormány szerint egy piaci befektetőnek is megérné, de az uniós testületnél azzal számoltak, hogy nem. A kérdés azért volt fontos, mert ezen múlt, állami támogatásról van-e szó. Ha igen, az se gond, csak meg kellett felelni bizonyos feltételeknek, hogy ne torzítsák vele a piacot.

A bizottság ezekkel a feltételekkel átengedhette volna a beruházást, de a dokumentum is megerősíti, hogy a magyar kormány erősködött: márpedig itt nincs támogatás, így az elején nem is küldött semmit a szerinte nem létező anyagi segítség feltételeiről.

A dokumentum azt is furcsállja egy helyen, hogy a magyar kormány úgy küldött be frissített dokumentumokat a megtérülésről, hogy azokon az oroszokkal kötött megállapodás utáni dátum van,

A kezdeti kifogásokra egy újabb tanulmánnyal válaszolt a magyar kormány, amelyet a NERA Economic Consulting nevű cég készített. Ők többek között azzal kerültek be a hírekbe, hogy 2014-ben készítettek egy tanulmányt egy amerikai szénlobbi-szervezetnek, amely Barack Obama környezetvédelmi szabályozását támadta. A Washinton Post szerint kritikusok rámutattak, hogy legalább kétharmadával túlbecsülték a jogszabály miatti drágulásokat. A cég 2015-ben is készített egy tanulmányt ugyanannak a lobbiszervezetnek, amit aztán Donald Trump hivatkozási alapként használt a környezetvédelmi szabályok gyengítésére,

A tanulmány alapján még a paksi bővítéssel se lesz olyan időszak, hogy ne szorulna importra Magyarország, és jelentősen növekedni fog a fogyasztás. Arra az esetre, ha Paks II nem épülne meg, csak gázerőművekkel számol a kiesett kapacitás helyére.

A magyar kormány emellett sok bizottsági érvet igyekezett válaszokkal leszedni, amelyeket részben a britek párhuzamosan, Hinkley Point-ban futó atomerőmű-projektjétől vett át, de azzal is bepróbálkozott, hogy szerinte nem is érvényesek az egészre a versenyszabályok.

A Greenpeace, az Energiaklub és Jávor Benedek más számokkal állt elő. Ezek szerint vagy a költségeket tervezték alul, vagy a várható áramárat számolták el. Az osztrákok és többek között megújuló energetikai cégek is beszálltak az ügybe.

Végül a bizottság két módszerrel számolt az aktuális és a döntés idején, 2014-ben elérhető adatok alapján is külön-külön. Ezek annak ellenére eltértek a magyar eredményektől, hogy azonosak voltak a módszerek, mert megkérdőjeleztek bizonyos értékeket a kormány számításainál, és visszautasították az érvényességüket. Gondok voltak például a 90-95 százalékos kihasnáltsági mutatóval: a legjobbaknál elérhető a 95%, de ilyen magas értékeket az erőmű öregedésével nehéz lehet elérni. A hasonló erőműveknél a csúszások is gyakoriak, és a régi paksi blokkokkal közös működtetéshez drága hűtőtorony kellhet. A számításaik alapján a 2014-es adatokkal számolva 85 százalékos eséllyel jött ki megfelelő megtérülés, de a 2017-esekkel már csak 55 százalékkal (ebben a leszálló energiaáraknak lehetett nagy szerepe). Ha egy magáncég fektetett volna be,

a 2017-es adatok alapján, ezért nem vágott volna bele. A többi feltétel is teljesült ahhoz, hogy állami támogatásról legyen szó.

A magyar fél ugyan elvileg a döntéskor se értett ezzel egyet, de gyakorlatilag addigra már küldött érveket, hogy az anyagi segítséget szabályosnak tarthassák.

A végső döntés szerint a bizottság versenyjogi igazgatósága akkor tartja a belső piac szabályainak megfelelőnek a paksi bővítés állami finanszírozását, ha az atomerőművet üzemeltető cég a nyereséget a magyar államnak fizeti meg. A nyereséget nem szabad további termelési kapacitás megépítésére fordítani.

Magyarországnak azt is biztosítania kell, hogy a Paks II. által termelt áramot piaci alapon, átláthatóan, a létező árampiaci platformokon keresztül értékesítse. Az új blokkok teljes áramtermelésének legalább 30 százalékát a HUPX, Magyar Szervezett Villamosenergia-piac ZRt-n keresztül kell eladnia. Más hasonló áramkereskedelmi platformok használatához a bizottság előzetes engedélyére lesz szükség.

A fennmaradó megtermelt áramot Paks II-nek átlátható módon, árveréssel kell értékesítenie. Ennek a feltételeiről a magyar energiaszabályozónak kell majd döntenie ahhoz hasonlóan, ahogy most az MVM Partner értékesíti jelenleg a Pakson termelt áramot.

Magyarországnak azt is biztosítania kell, hogy az utóbbi csomaggal kapcsolatos kínálatok és ajánlatok azonos piaci feltételekkel más, engedéllyel rendelkező kereskedőknek is hozzáférhető legyen. Ezen felül a bizottság kikötötte, hogy Magyarországnak biztosítania kell Paks II irányításának telejs függetlenségét az MVM Csoporttól.