Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek az éves beszédét mutatta be pénteken Budapesten Navracsics Tibor.

A bizottság magyar tagja két okból is fontosnak tartotta az idei szöveget:

• egyrészt ez egy olyan programbeszéd volt, amely egyértelmű menetrendet vázolt fel a következő évekre,
• és az utolsó olyan, amelyből a javaslatok megvalósulhatnak a 2019-es uniós politikai fordulatig (az európai parlamenti választásokig és az új Európai Bizottságig, amit Jean-Claude Juncker már nem akar vezetni).

Most nagyjából félidőnél tartanak, és a feladataik 80 százalékával végeztek.

2019-ben eldöntik, mi legyen

A magyar biztos szerint újdonság volt a beszédben, hogy egy teljes jövőképet vázolt fel. A tagállami vezetők a brit kilépés várható időpontja utáni napra tervezett nagyszebeni csúcson

döntést hoznak arról, hogy hogyan tovább, Európai Unió.

Addig Jean-Claude Juncker egy feszes, számon kérhető menetrendet vázolt részben olyan ötletekkel, amelyekre eddig nem volt még hivatalos javaslat. Navracsics Tibor szerint a bizottsági elnök megelégelte, hogy a tagállamok bénultsággal vádolják őket, letett egy csomagot az asztalra, aztán erre mondjanak valamit, döntsenek róla a kormányok.

Most olyan hónapok jönnek, amikor a német politikusok az ottani választás után a saját ügyeikkel lesznek elfoglalva. Emmanuel Macron francia elnök ugyan előállt saját reformtervekkel, és itt több a Juncker-beszéddel a hasonlóság, mint a különbség, de a francia vezető pártháttere elég bizonytalan, „most lesz nyomáspróba alatt”. Az európai integrációnak pedig az a legrosszabb, ha a két legfontosabb szereplő bizonytalanságban van.

A két hét múlva induló osztrák és cseh választás megint csak fontos ebben a régióban, és ebben a sokféle bizonytalanságban az Európai Bizottságnak vezető szerepet kell mutatnia.

A terveknek vegyes a fogadtatása, a hollandok például élből elutasították, de

A magyar kormánynak lesz oka a harcra

A tervek közül Navracsics Tibor kiemelte, hogy az EU-nak létrehoznának egy valódi elnöki posztot: egy ember vezetné az Európai Bizottságot, valamint az állam- és kormányfők testületét.

Az egyik legvitatottabb téma pedig a szociálpolitika lehet. Talán emlékeznek rá, hogy volt nemrég néhány olyan javaslat, amely nem kis vihart keltett, „különösen Kelet-Közép-Európában” – utalt a magyar biztos például a kiküldetési irányelvre, amely csak kevés dolgozót érint a régióból, de velük alaposan kitolna.

Megizmosítanák a pénzügyi rendszert többek között egy euróövezeti valutaalappal és lenne egy uniós pénzügyminiszter, bár Navracsics Tibor elismerte, hogy ennek már a nevén is sokan kiakadtak.

A magyar EU-biztos óriási jelentőségűnek nevezte, hogy Szerbiát és Montenegrót meghívták az EU-ba. Azt azért elismerte, hogy a neheze akkor jön, ha a nyugatiaknak, főleg Hollandiának ezt otthon kell elfogadtatnia.

Jövőre indul a birkózás a többéves uniós költségvetésről, sőt, már el is kezdték róla a vitát. Itt Magyarországnak alapvető nemzeti érdekekre kell figyelnie, de „nem vagyunk egyedül a pályán”. (A többéves költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ilyenkor óriási hajtépés szokott menni a tagállamok között.)

Jövő ősszel arról is vita indul, hogy egyhangú helyett bizonyos területeken áttérjenek a minősített többségre (azaz egy vagy pár tagállam ne tudjon megakasztani egy döntést az adott témában). Elismerte, hogy a lehetséges területek, például a külpolitika vagy az adózás „a nemzeti szuverenitást kifejezetten érzékenyen érinthetik”. (A magyar kormány adóügyben annyira könnyen ugrik, hogy akkor is hajlamos arénázni miatta, ha nincs is valódi veszély.)

Év vége felé a jogállamiság megerősítéséről lesz szó, Navracsics Tibor biztos benne, hogy itt is komoly véleménykülönbségek lesznek.

Ki Soros barátja?

Mi általában nagyon óvatosan vagyunk, hogy semmiképpen ne kerüljünk bele egy választási kampányba, mert mindkét oldalról megpróbálják ezt kihasználni – mondta a biztos, amikor a magyar politikai helyzet került szóba. Nem felejtette el megemlíteni, hogy már égette meg magát belpolitikai kérdéssel.

Nem Magyarország az első és egyetlen, amely időről időre az Európai Bizottságot teszi bűnbakká, bizonyos dolgokkal vádolva, de

a Soros-terv nem szerepel a bizottság munkatervében,

ismételte el. A saját logikájuk mentén haladnak, és mindenhonnan sokan kritizálják őket – van, aki épp amiatt, hogy miért tartják olyan fontosnak a külső határok védelmét.

Nem tudta megmondani, hogyan kapnának utasításokat Soros Györgytől, mert nem találkozott ilyesmivel. „Olyan kollégám van, akinek Soros György az egyik legjobb barátja” – vallotta be végül Navracsics, de nem akarta elárulni, kicsoda az a 27-ből.

Nem akarnak foglalkozni a nemzeti konzultációval

Ami a nemzeti konzultációt illeti, a biztos nem tudott arról, hogy az Európai Bizottság válasszal készülne a nemzeti konzultációra. A sorosozó kérdéssor egy része az Európai Bizottságról is állításokat fogalmaz meg.

A bizottság magyarországi képviseletének vezetőjéhez irányított minket azzal a kérdéssel, hogy Lázár János helyettesének tegnapi állításával egyezően a magyar választási kampányba avatkoznának-e  be kötelezettségszegési eljárásokkal.

Zupkó Gábor képviselet-vezető az épp csütörtökön (természetesen csak általánosságban, még véletlenül sem a miniszterhelyettesre reagálva) kitett Twitter-posztjukat idézte: a magyar kormánnyal szemben az uniós átlagnál kevesebb eljárás megy, de még feltételezés szintjén is vissza kell utasítania, hogy politikai alapon döntenének.