Európai Bizottság: Magyarországon elszállóban vannak az ingatlanárak és a munkaerőköltségek

További Eurologus cikkek

Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel

Rózsaszín felhőben úszik az Európai Bizottság gazdasági jövőképe, de veszélyekre is figyelmeztet a testület. A növekedési jelentése szerint az egész EU-ban élénk a gazdasági tevékenység, tetőznek a foglalkoztatási adatok, az egyre csökkenő munkanélküliség pedig már csaknem visszaállt a válság előtti szintre. Ehhez az erőteljes növekedési hullámhoz valamennyi tagállam hozzájárul (azaz már a görögöknél is növekedik a gazdaság).

A kevés negatív mutató egyike, hogy mindezek ellenére csak lassan emelkednek az európai bérek.

Mik ezek a dokumentumok?

A most kiadott dokumentumhalmaz az uniós éves gazdaságkormányzási rendszer, az európai szemeszter őszi csomagja. Az Európai Bizottság ebben határozza meg, mi legyen jövőre elsődleges feladat az EU-ban gazdaságilag és szociálisan, de a tagállamoknak csak szakpolitikai ajánlásokat ad. A november 22-én nyilvánosságra hozott elemzésekkel abban próbálnak segíteni, hogy az országok elérjék az előre meghatározott költségvetési és gazdasági céljaikat, és ezek alapján ad majd az Európai Bizottság országokra szabott ajánlásokat. Ha valahol gondokat látnak, abból különféle eljárások lehetnek.

A Rand Corporation nevű kutatóintézet által készített vizsgálat arra jutott, hogy míg az EU költségvetésének jelentős részét fordítják a növekedési jelentésben megfogalmazott célok elérésére, a tagországok ennek ellenére mégsem követik szükségszerűen a rájuk vonatkozó javaslatokat. A Rand kutatását az Európai Parlament költségvetési bizottsága rendelte meg.

A csomag közzétételét követően a tagállamokat tömörítő Európai Tanács vitatja meg és hagyja jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat.

Beindult a szekér

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint ilyen mutatók mellett a közösségnek arra kell használnia az előtte álló időszakot, hogy megerősítse gazdasági és monetáris unióját.

Az elmúlt években megvalósult számos reform ellenére az európai gazdasági és monetáris unió kiépítése még nem fejeződött be.

A bankuniót is felturbóznák

Az Európai Bizottság szerint folytatni kell a bankunió kiteljesítését is úgy, hogy a tagállamok csökkentsék és osszák meg egymás között a kockázatokat. Látni szeretnék a régóta tervezett európai betétbiztosítási rendszert (már ha a németek lenyelnék, hogy részben az ő pénzükön feleljenek a déli országok betéteseiért is), valamint működőképessé kell tenni a bankokat a saját befizetéseikből mentő egységes szanálási alap közös védőhálóját. A pénzügyi intézmények európai felügyeletét a kockázatok felhalmozódásának elkerülése érdekében megerősítenék. A nemteljesítő hitelek arányát gyorsabb ütemben kell csökkenteni, az uniós tőkepiacokat pedig integráltabbá kell tenni és tovább kell fejleszteni a hitelezést, különösen a kis- és középvállalkozásoknak.

Hogy ezt hogyan végeznék el, arról az Európai Bizottság decemberben mutatja majd be a terveit. (Ekkor derülhet ki az is, milyen segítséget kapunk az euró bevezetéséhez.)

Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért is felelős biztos szerint az euróövezeti gazdaság az elmúlt tíz évben tapasztalt leggyorsabb ütemben bővül, és az átlagos GDP-arányos euróövezeti költségvetési hiány a 2010-es 6 százalékról 2018-ban várhatóan 1 százalék alá süllyed. Mindazonáltal több tagállamban még mindig magas az államadósság, ami visszaveti a beruházásokat.

Magyarország jól áll, de drágulnak a lakások és a munkaerő

A növekedési jelentéssel együtt kiadott gazdasági riasztásokról szóló dokumentum alapján

Magyarországgal szemben még csak az enyhébb, szankciók nélküli makrogazdasági egyensúlytalanság miatti eljárást sem indították el, és mélységi vizsgálatra sem kell számítani.

Ennek ellenére az Európai Bizottság megjegyezte, hogy

az ingatlanárak és munkaerőköltségek is épp elszállóban vannak.

A dolgozók utáni költségek megugrása több tagállamban a válságnak is betudható, mert addig befagytak a fizetések és csak azt hozzák be. Magyarországot viszont Romániával együtt kiemelték, mint ahol a gazdaságpolitika csak még jobban erősítheti a túlhevülést.

A lakásáraknál hasonló az ábra: a drágulást tavaly (még éppen hogy) a kilábalás okozta, addig alulértékeltek voltak a házak, jövőre viszont már túlértékelődésre figyelmeztet az Európai Bizottság.

Az adatok alapján a fiatalkori munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelemben is jól teljesített Magyarország, és a bankok magukhoz tértek, de

az adósság elleni harc lassan megy (hamarosan ráadásul még rosszabbul állunk).

Egyik dokumentum a másiknak mond ellent

Újdonságként, a nemrég elfogadott uniós szociális pillér jegyében egy közös foglalkoztatási jelentést is kiadtak, amely szerint a munkaerőpiaci helyzet folyamatosan javul. 2009-től, a jelenlegi Európai Bizottság hivatalba lépése óta, mintegy 8 millió új munkahely jött létre. A munkanélküliségi arány folyamatosan csökken, és 2017 szeptemberében 7,5 százalékra (az euróövezetben 8,9 százalékra) mérséklődött, ami a 2008 óta mért legalacsonyabb szint. A bérek növekedése a pozitív tendenciák ellenére nem követi a munkaerőpiac élénkülését. Az EU-n belül rendelkezésre álló jövedelem több tagállamban még mindig elmarad a válság előtti szinttől.

A dokumentum szerint

Magyarországon nőtt 2008 óta a leginkább, 8,5 százalékkal a foglalkoztatás.

Ez még a közmunkával együtt is komoly eredmény, a második Litvánia is csak 5,3 százalékos javulást ért el. Nálunk csökkent a legjobban a férfiak és nők közti bérszakadék is (4,4 százalékkal).

Az egyik legfurcsább részlet, hogy miközben a növekedési jelentés a munkaerőköltségek emelkedésére, azaz a túl gyors béremelkedés lehetőségére figyelmezteti Magyarországot, a foglalkoztatási arra, mennyire alacsonyak a fizetések. A munkaerőköltségekhez viszont hozzájárulhat

az adóék is (azaz az, hogy a fizetés mekkora részét viszik el az adók), ami Magyarországon a harmadik legmagasabb, ötven százalék körüli Belgium és Németország után.