Az észtek javaslata ejtené a kötelező kvótákat
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- A szükség törvényt bont: hol végezheti a dolgát a transznemű képviselő a Capitoliumban?
- Lefolyócsőbe szorult egy macska, ki kellett vágniuk a tűzoltóknak
- Antiszemita megfontolásból végezhettek az eltűnt rabbival
- Bulizó fiatalokra robbant egy kézigránát Horvátországban, egyikük azonnal meghalt
- 18+Elfogták az állattartástól eltiltott kutyatenyésztőt, felszámolták a horrortelepeket
- Az ország, ahol több mint száz külföldit végeztek ki az idén, jóval többet, mint az előző években
- Megszólaltak a szakértők az új orosz rakétáról: Putyin kezd kifogyni az eszközökből
- Valami nincs rendben Vlagyimir Putyinnal, újabb furcsaságra hívták fel a figyelmet
- Franciaország döntött, régóta várt engedélyt adtak meg Ukrajnának
- Populisták versenyével zárják a választási szuperévet
Az uniós menekültügyi, ún. dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat egy szerdán, az Európai Unió soros észt elnöksége által benyújtott javaslat értelmében. A kiszivárgott javaslatról a Politico európai kiadása számolt be. Eszerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács elé, amely úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak sem kellene akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivenné a részét a közös terhekből.
A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a tagállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével.
Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak nevezte országa javaslatát, amelynek szakértők szerint az a fő célja, hogy kimozdítsa a holtpontról a dublini szabályozás reformtervezetéről nagyjából másfél éve megrekedt tárgyalásokat.
Cecilia Wikström, az Európai Parlament illetékes jelentéstevője később elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet. A javasolt rendszer szerinte nagyon messze van attól, ami elfogadható lenne a parlamentnek. Wikström szerint rendkívül megnehezítené a társjogalkotó szervek (Európai Parlament, Tanács és Bizottság) közötti tárgyalásokat, ha a tanács ilyen álláspontot fogadna el. Ezzel véleménye szerint állandósítanák az EU mostani kudarcos, ad hoc jellegű válaszintézkedéseit egy működőképes állandó rendszer felállítása helyett.
A parlament konstruktív és ambiciózus partner lesz a jogalkotási eljárásban, de nem fogjuk elfogadni a múlt hibáinak megismétlését
– hangsúlyozta Wikström.
Arról, hogy az Európai Parlamentben hol tart a dublini rendszer reformjának elfogadása, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az Európai Bizottság állandó, kötelező jellegű kvóták felállítását tartaná kívánatosnak, ezt azonban több tagállam is határozottan ellenzi, mondván, az sértené a nemzeti szuverenitást, és politikailag egyébként is kivitelezhetetlen lenne. Korábban Németország és Svédország is ragaszkodott az elvhez, miszerint válság idején minden tagországnak be kell fogadnia bizonyos számú menekültet, Olaszország pedig állítólag nemrég arra figyelmeztette az EU-t, hogy a jövő évi választások előtt meglehetősen szűk a római kormány mozgástere a kérdésben.
(MTI)
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !