Szerdán indulhat az újabb per kvóta-ügyben

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Többen megsérültek egy Haifában elkövetett terrortámadásban
- Terrortámadást akadályozott meg az FSZB
- Ismét tízezrek tüntettek a kormány és az elnökválasztás eltörlése ellen Romániában
- Bántalmazott harci medvét mentettek Pakisztánban
- Amerikai repülőgép-hordozó futott be egy dél-koreai kikötőbe egy észak-koreai rakétakísérlet után
- Mindössze 17 példány maradt világszerte az ázsiai gepárdokból
- Orbán Viktor: Az európai vezetők úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút
- Kemény üzenetet küldött az Egyesült Államok Zelenszkijnek, szerintük olyan ukrán vezetőre van szükség, aki békét akar
- Elon Musk ellen tüntettek New Yorkban, kilenc embert letartóztattak
- Jancsó Dávid nem kapott szobrot, de már a jelöltség is komoly siker
Információink szerint szerdán dönt az Európai Bizottság arról, hogy megindítják a három közép-európai ország ellen a pert, amiért azok nem hajtják végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét és nem fogadnak be 1294 menedékkérőt.
Szeptember elején hozott döntést a Luxemburgban székelő bíróság abban az ügyben, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett az uniós tagországokat tömörítő Európai Tanács határozatával szemben. Az uniós belügyminiszterek abban a határozatban arról döntöttek, hogy összességében 120 ezer menedékkérőt kell az európai tagállamoknak Görögországtól és Olaszországtól kötelezően átvállalnia, a 40 ezer felett, amiről önkéntesen dönthettek, annak érdekében, hogy könnyítsenek a két országra nehezedő nyomáson, ami a 2015-ben tapasztalt menekültáradat miatt nehezedett rájuk. A magyar kormány nem tett felajánlást azzal kapcsolatban, hogy a 40 ezer emberből hányat vállalna át a két mediterrán országtól.
A keresetben a magyar kormány tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérte a tanácsi határozat, vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amely szerint Magyarországnak mindössze 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.
A magyar kormány harcra készült
Az Európai Bizottság már nyáron elindította a kötelezettségszegési eljárást a három országgal szemben, amiért nem kezdték el a Tanács határozatát végrehajtani. Ennek az eljárásnak a következő lépése a per megindítása a Bizottság részéről, amit várhatóan szerdán jelenthetnek be a biztosok heti ülése után, amiről a cseh CTK ügynökség is hírt adott kedden délután.
Ha elindul a per, akkor a magyar kormány jogi szakértői hamarosan ismét mehetnek Luxemburgba, ezúttal alperesként, hogy valami újat mondhassanak a bíróságnak ahhoz képest, amit a szeptemberben elbukott perben már érvekként előadtak. Az eljárás vége most pénzbüntetés lehet.
A szeptember elején hozott döntéssel kapcsolatban Orbán Viktor két nappal később azt nyilatkozta, hogy
Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat.
Szíjjártó Péter külügyminiszter pedig elfogadhatatlannak és felháborítónak minősítette az Európai Bíróság szerdai kvótaítéletét, szerinte a politika megerőszakolta a jogot, a magyar kormány nem fogad be semmilyen bevándorlót kvóta alapján, és harcolni fog.
[Pontosítás: Az Európai Bizottság végül december 7-én, csütörtökön jelentette be, hogy beperli a magyar kormányt, amiért nem hajtja végre az Európai Tanács döntését. A csütörtöki bejelentés részleteiről ebben a cikkünkben olvashatnak.]
Borítókép: Menekültek a röszkei tranzitzónában 2016 áprilisában. Fotó: Huszti István / Index.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !