Látható változás történt az Európai Unió ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban. Az EU-ukrán társulási tanács közös nyilatkozatába ugyanis szinte szó szerint belekerültek azok az elvárások, amelyeket eddig a magyar kormány képviselt a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében azok után, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt.

Szijjártó Péter külügyminiszter a társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján megismételte az eddig is ismert magyar elvárásokat . Amennyiben Ukrajna teljesíti az alábbiakat, akkor a magyar kormány ismét támogatni fogja az ország euroatlanti törekvéseit.

A magyar elvárások a következők:

• megszerzett jogokból elvenni sem új törvénnyel, sem pedig törvénymódosítással nem lehet
• a magyar fél akkor tekinti rendezettnek a kérdést, amennyiben ezt a kárpátaljai magyarok is megerősítik
• Ukrajnának teljes egészében figyelembe kell vennie és végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait.

A magyar külügyminiszter november 24-én a EU keleti partnerségi csúcstalálkozója idején jelentette be, hogy Magyarország megvonja támogatását Ukrajna felé az oktatási törvény miatt.

A társulási tanács ülése után Mogherini és Hrojszman csak nyilatkozatokat tettek, újságírói kérdésekre nem válaszoltak és az oktatási törvényről nem tettek említést. Ennek ellenére a tárgyalásokon részt vevő tanácsi forrásunk megerősített az Eurológusnak, hogy a megbeszélésen, amelyen az EU-tagállamok részéről csak Magyarország képviseltette magát miniszteri szinten, valóban szóba került az ukrán oktatási törvény kérdése. Úgy tudjuk az ukrán miniszterelnök biztosította tárgyalópartnereit arról, hogy minden eddig vitás kérdést, ami az ukrán és az uniós felek között fennáll, meg fognak oldani.

Az alapjogi kérdésekben mértéknek számító Velencei Bizottság szintén pénteken tartja éves plenáris ülését és úgy tudjuk, a nap folyamán fogadják el álláspontjukat az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, amit várhatóan most vasárnap, december 10-én hoznak majd nyilvánosságra.

Nem tetszik a NATO-ban, hogy ott is az ukrán törvény miatt akadékoskodik a magyar kormány

Az ukrán oktatási törvény ügyét a magyar vezetés a NATO-ba is bevitte, hogy nyomást gyakoroljon az ukrán félre, elérte, hogy ne miniszteri, csupán nagyköveti szintű tárgyalások legyenek a katonai szövetség és Ukrajna között december 6-án. Sajtóértesülések szerint a héten emiatt 11 ország hivatalos levélben jelezte nemtetszését a katonai szervezeten belül. Szijjártó Péter elismerte az ügyet és azt is elmondta, a levelet csak a Visegrádi Négyek és az Egyesült Államok nem írta alá. A kérdésről viszont tárgyalt holland és a norvég kollégáival, akik az aláírók között voltak, és elmondta nekik, hogy a magyar kormány szerint igenis jogos a téma NATO-beli felvetése, ugyanis az ukránok által aláírt éves tervükben szerepel a kisebbségek védelme.

A magyar kormány azt is szorgalmazza, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnában már most is jelenlévő megfigyelői terjesszék ki tevékenységüket Kárpátaljára is, amihez semmilyen jogi lépésre nincs szükség, azok az egész ország területén működhetnek. A Kárpátaljához legközelebb eső EBESZ egység jelenleg a Kárpátok keleti oldalán található. A magyar kormány a héten levélben fordult a szervezet főtitkárához, látva a magyarok lakta településeken tapasztalt ukrán nacionalista incidenseket, hogy a konfliktusok megelőzése érdekében vezényeljenek a térségbe megfigyelőket.

Nincs változás Magyarország Izrael-politikájában

Szijjártó Péter nem volt hajlandó újságírói kérdésre kommentálni az Egyesült Államok egyoldalú döntését, amelyben elismerték Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. A magyar álláspontot firtató kérdésekre csak annyit volt hajlandó többször is elismételni, hogy nem változott a kormány közel-keleti, illetve Izraellel kapcsolatos hivatalos álláspontja, továbbra is a felek közötti tárgyalásos megállapodást szorgalmazzák.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !