Fagyos fogadtatásban részesült Benjamin Netanjahu, akinek személyében 22 év után járt ismét izraeli miniszterelnök Brüsszelben. A belga fővárosban szokatlanul erős havazás mellett az Európai Unió tagállamainak határozott álláspontja miatt sem volt sok örülnivalója Netanjahunak.

Végül idő előtt, dolga végezetlenül kellett hazaindulnia Netanjahunak, lemondva így az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel egyeztetett találkozóját, annak érdekében, hogy repülőgépe fel tudjon szállni a brüsszeli repülőtérről.

Az izraeli miniszterelnök és külügyminisztere két és fél órán keresztül biztatta az EU tagállamok külügyminisztereit, hogy az Egyesült Államokhoz elnökéhez hasonlóan ismerjék el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.

Netanjahu szerint a valóság elismerése a béke megteremtésének alapja, Donald Trump amerikai elnöke lépése így segíti a jelenleg nem is létező béketárgyalások előrelépését.

Ideje, hogy a palesztinok elismerjék Izraelt és annak tényét, hogy annak fővárosát Jeruzsálemnek hívják. Bízom benne, hogy az összes, vagy legalábbis a legtöbb európai állam átköltözteti majd követségét Jeruzsálembe, elismerve ezzel azt Izrael fővárosaként.

Mint ismert, Donald Trump, szakítva mintegy 70 évnyi amerikai külpolitikai hagyománnyal, múlt héten elismerte Jeruzsálemet mint a zsidó állam fővárosát, és arról beszélt, hogy az USA két éven belül a városba költöztetheti nagykövetségét. A lépést éles nemzetközi kritika követte. A radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője csütörtökön hadüzenetnek nevezte Trump döntését, és újabb intifádát – azaz felkelést – hirdetett meg az izraeli „megszállással” szemben.

Az EU külügyminisztereit azonban nem hatotta meg a Fehér Ház lépése és Netanjahu bátorítása. Az EU külpolitikai főképviselője, Federica Mogherini Trump elnök bejelentése után a lehető leggyorsabban közleményt adott ki az EU nevében, amelyben elítélte az egyoldalú lépést. Deklaráció, azaz nyilatkozat lett volna Mogherini szándéka szerint az akkori közlemény, de ezt információk szerint a cseh és a magyar küldöttség ellenvetése miatt akkor nem tudták megszavazni, így csak egy annál gyengébbnek számító állásfoglalást tudott Mogherini kiadni az EU 28-ak nevében.

Most hétfőn a Reuters szerint még az Izrael szorosabb európai szövetségesének számító Csehország sem állt be az USA lépése mögé, rossz ötletnek minősítve Trump döntését, amely rossz az amúgy gyakorlatilag nem is létező béketárgyalások szempontjából.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei is csak az eddig is ismert hivatalos álláspontot ismételték meg Benjamin Netanjahunak, hogy az 1967-es hat napos háborúban elfoglalt területek (Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík) nem képezik részét Izrael nemzetközileg elismert határainak. Mogherini a munkaebédet követő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az EU egységes volt álláspontját tekintve tárgyalásos úton kell rendezni az izraeli–palesztin konfliktust, amelynek részeként mindkét ország fővárosaként kell Jeruzsálemet elfogadni.

Trump békéje világszerte zavargásokat jelent

A francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian sürgette Washingtont, hogy álljanak elő a hónapok óta ígérgetett béke-tervükkel, amelyet az elnök közel-keleti megbízottja, Jason Greenblatt és tanácsadója, egyben veje, Jared Kushner készítenek elő.

Múlt héten a cseh külügyminisztérium arról nyilatkozott, hogy elkezdik vizsgálni annak lehetőségét, hogy követségüket átköltöztessék, amit többen Trump döntésének támogatásaként értékeltek. Később azonban a prágai kormány pontosította álláspontját, Izrael szuverenitását csak Nyugat-Jeruzsálem felett elismerve. Múlt héten izraeli lapértesülések tudni vélték, hogy a magyar követség is Jeruzsálembe költözhet. Ezt azonban Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentése, miszerint semmilyen változás nincs a kormány közel-keleti politikájában, akkor cáfolta.

Szijjártó Péter a hétfő reggeli két és fél órás megbeszélés után arról beszélt, hogy szerinte egyik tárgyalófelet sem érte meglepetés a másik álláspontjával kapcsolatban. A magyar külügyminiszter szerint ugyanakkor helytelen, hogy az EU évek óta nem hívja össze az unió és Izrael közötti társulási tanácskozást, ahol nemcsak a terrorellenes együttműködés szorosabbra fűzéséről, hanem fontos gazdasági kérdésekről is tárgyalni lehetne. Magyarország álláspontja szerint Izrael olyan előnyben van a digitalizáció és az innováció területén, ami miatt az EU-nak is érdeke szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyeket nem ejthetnek túszul a politikai nézetkülönbségek.

Az amerikai elnök bejentése óta több tízezres tüntetések voltak a világ számos országában. Nemcsak arab országokban voltak tiltakozások, hanem Európában is. Berlinben a hétvégén izraeli zászlókat égettek, Göteborgban pedig Molotov-koktélokat dobáltak egy zsinagógára, miközben antiszemita felhangú, Izrael-ellenes tüntetések voltak több svéd nagyvárosban is. Az erőszakos cselekményeket és az antiszemita megnyilvánulásokat Federica Mogherini és az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök és Vera Jourová EU-biztos közös nyilatkozatban ítélték el.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!