Az uniós tagállamok közül Magyarországon javult leginkább az Európai Unió megítélése az elmúlt fél évben, derült ki a legutóbbi Eurobarometerből. Az uniós közvélemény-kutatás novemberben felvett adatai alapján Magyarországon hét százalékkal nőtt azok aránya, akik pozitívnak látják az EU-t, így már relatív többségben vannak a semlegesekhez képest és csak 15 százalékos a negatív tábor.

Egyre többen vannak az optimisták

Az EU jövőjét szintén sokkal rózsásabban látjuk. 58 százalékra nőtt a derűlátók aránya, ami kilenc százalékkal jobb, mint fél évvel korábban. Ennél csak a ciprusiak jövőképe javult jobban.

Az EU-ban bízók is relatív többségbe kerültek 49 százalékkal, miután három százaléknyit emelkedett az arányuk és a nem bízóké hattal esett, így 43 százalékon áll.

Az ország gazdasági helyzetét is sokkal jobbnak látjuk. Minden második magyar optimista, így egy hajszállal, de többen vannak azoknál, akik az uniós szinten is erős gazdasági növekedés és alacsony munkanélküliség ellenére sötéten látják a magyar gazdaságot. (Furcsa módon épp a bődületes, kínai szintű erősödést mutató románoknál nőtt a legjobban azok aránya, akik rossznak látják a helyzetet, a másodikok a brexitre készülő britek lettek.) A tényleg beindult uniós gazdaság megítélése még ennél is kedvezőbb, 62 százaléknyian látják jónak Magyarországról.

Az eurót a magyarok 57 százaléka támogatja, ami kicsit az uniós átlag alatt marad (általában azokban az országokban szeretik jobban a közös valutát, ahol már bevezették). A közös migrációs politikánál már sokkal jobban eltér a véleményünk az uniós középszinttől, de a többség, 50 százalék így is közös megoldást akar, 45 százalék van ez ellen.

Nálunk csak az észtek féltik jobban az EU-t a bevándorlástól

Nem meglepő módon Magyarországon a bevándorlást sorolták fel a legtöbben az EU előtt álló két legnagyobb kihívás egyikeként, bár az 58 százalékunkkal még mindig elmaradtunk az észtek 62 százalékától. Az egészben az a legfurcsább, hogy miközben a balti országba alig érkezik valaki, legfeljebb az ideiglenes menedékkérő-áthelyezési mechanizmussal, de az 58 százalékukkal velünk holtversenyben álló csehekre még ez sem igaz, a leginkább érintett olaszoknál csak 38 százalék említette.

A terrorizmust nálunk és a többi tagállamban is a második legtöbben említették az uniós kihívások között, kivéve Szlovákiát, ahol az első helyre került.

Az egészségügyet másfélszer többen látják nemzeti kihívásnak, mint a bevándorlást

Nemzeti szinten viszont a tavaszi felméréshez hasonlóan sokkal jobban aggaszt minket az egészségügy helyzete. 42 százaléknyian mondták be a két legnagyobb kihívás között, a bevándorlás 28 csak százalékkal lett a második, a harmadik pedig az infláció és a növekvő megélhetési költségek.