Pofont kaphatnak az ukránok a németektől
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Sosem látott NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában és Bulgáriában
- A német és a francia külügyminiszter tárgyalt Damaszkuszban az új szíriai vezetéssel
- Több száz szakembert várnak az Antarktiszra álomfizetéssel
- Zsákutcába jutottak az osztrák koalíciós tárgyalások, a pártok nem tudnak összefogni a szélsőjobboldal ellen
- Országos üzemzavar Németországban, káosz a reptereken
- Súlyos tüdőgyulladást kapott Ursula von der Leyen, minden programját azonnal lemondták
- Joe Biden fél lábbal már kint van a Fehér Házból, de a Japánoknak még keresztbe tett
- Hiperszonikus rakéta, drónanyahajó, lézerfegyverek – a háború kísérleti terep is az új fegyverek számára
- Elkapták a rotterdami ámokfutót, aki véletlenszerűen választotta ki áldozatait
- Rettegnek az áldozatok családjai a kiszabadult maffiavezérek visszatérése miatt
Egy brexit-alku mintául szolgálhat az Európai Unió külkapcsolatainak Törökországgal és Ukrajnával, nyilatkozta az ügyvezető német külügyminiszter a Funke médiacsoportnak.
Sigmar Gabriel szerint „ha egy okos megállapodásra jutunk Nagy-Britanniával, amely a brexit után szabályozza a kapcsolatukat Európával, az más országoknak is modell lehetne: Ukrajnának és Törökországnak”. Így az EU „a vámunió egy új, szorosabb formájára” léphetne az EU-val, azaz alapvetően csak gazdaságilag közelítenének egymáshoz
Az újfajta sablonra azért lenne szükség, mert a német szocialista politikus szerint a következő években nem tudja elképzelni egyik országot sem uniós tagként, így „a szorosabb együttműködés alternatív formáit kell kitalálnunk”.
Miközben a britek kifelé farolnak az EU-ba, az ukránok gőzerővel jönnének be. 2014-ben forradalom tört ki, miután az akkori oroszbarát elnök nem az utolsó pillanatban visszatáncolt egy társulási egyezménytől az EU-val. Az új vezetés rábólintott, és azóta életbe lépett a szabadkereskedelmi része is, így már most nagyjából olyan szinten vannak az EU-val, mint amit a brit kormány a kilépési tárgyalások végére akar. Tagjelölti vágyakat, azok elismerését egy szóval sem említette meg a Keleti Partnerség progra legutóbbi csúcsának zárónyilatkozata, amelyen Ukrajna másik öt volt szovjet tagállammal vett részt.
A törökök már rég eljutottak a tagjelöltségig, de miután évtizedekig csak tyúklépésben engedték őket az EU felé, Az utóbbi időben megromlott a viszony az egyre autoriterebbé váló Recep Tayyip Erdoğan elnök rezsimjével. Török részről még az is felmerült, hogy visszavonják a csatlakozási kérelmüket.
Az EU-ban leginkább épp a lenácizott németek sokalltak be. Az elmérgesedő viszony részeként Törökország több német újságírót is letartóztatott. Sigmar Gabriel szerint jó, hogy néhányukat szabadon engedték, de aggasztja Deniz Yücel esete.
A szocialista politikus jelenleg alkancellár és külügyminiszter. A pártja jelenleg tárgyal róla, hogy folytassa-e a nagykoalíciót Angela Merkel jobbközép CDU/CSU-jával, így jó eséllyel maradhat a posztján. A szocialisták a kampányban többek között Törökország csatlakozásának ellenzésével igyekeztek szavazatokat besöpörni.
Az viszont kérdéses, hogy mennyire „okos” egy brexit-megállapodást ráhúzni a törökökre és az ukránokra. A brit kormány bénázásait elnézve az is kérdés, hogy egyáltalán lesz-e brexit-alku, arról nem is beszélve, mennyire lehet három teljesen eltérő helyzetben lévő országra ugyanazt a sablont húzni, és nem veszítik-e ettől az ukránok a türelmüket a törökökhöz hasonlóan.