Az Európai Bizottság erősen gondolkodik rajta, hogy hogyan lehetne az uniós támogatásokon keresztül büntetni azokat a kormányokat, amelyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket. Valószínűtlen azonban, hogy egy ilyen változtatás életbe léphetne a közeljövőben – ez az EU-s költségvetésért felelős biztos, Günther Oettinger szerdai beszámolójából derült ki.

A német politikus azután állt a sajtó elé, hogy az unió javaslattevő testülete először foglalkozott a legmagasabb szinten az EU 2020 utáni hétéves költségvetésével.

„Jó sok anyag érkezett be erről az ügyről a biztosokhoz, és most vizsgáljuk, hogy az unió alapszerződése szerint megvalósítható-e egyáltalán” – mondta Oettinger. Szerinte kétféleképpen lehet megközelíteni a kérdést: büntetésként vagy jutalomként.

1. Csak akkor kaphasson uniós támogatást egy ország, hogyha teljesíti a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, amelyek az uniós szerződésből következnek.
2. Ha egy ország az uniós értékek bajnoka, akkor kaphasson több támogatást. 

Mindkét esetben az a probléma, hogy miben mérik a jogállamiságot. Hogy döntik el, hogy melyik ország teljesít jobban európaiságban, és melyik rosszabbul? Erről azt mondta a biztos, hogy igazságszolgáltatás függetlensége és objektivitása az, ami kulcsfontosságú.

Elmagyarázta ugyanakkor, hogy bármilyen javaslattal is áll elő az Európai Bizottság, a döntést nem ők fogják meghozni, hanem a nemzeti kormányok és az Európai Parlament. A kormányok közül pedig bármelyik megvétózhatja. Nagyon nehéz lesz olyan kompromisszumot találni, amelyik minden országnak megfelel, tette világossá.

Sietett még hozzátenni, hogy az egész ötlet egyébként nem tőle származik, hanem néhány tagállamtól, és úgy általában, a közvélemény nyomására foglalkoznak vele.

Kétfelől kell foltozni a zsírosbödönt

Égetőbb kérdés az, hogy honnan fogják előteremteni azt a bevételt, ami eddig Nagy-Britanniából folyt be a közös kasszába, és 2019 után ki fog esni. Évi 12-14 milliárd euróra saccolják ezt az összeget, ez nagyjából tizede az egész éves költségvetésnek.

A másik oldalról a migrációs válság miatt nem várt kiadások bukkantak föl: többet kellett költeni és a jövőben is több fog elmenni határvédelemre, külföldi és belföldi biztonsági intézkedésekre, a válság sújtotta országoknak nyújtott segélyekre és fejlesztésekre. Ezek körülbelül 10 milliárd euróba fognak kerülni évente a biztos szerint.

Lehúzzák az uniós programokat, kivéve az Erasmust

A plusz pénz egyik felét abból szeretnék előteremteni, hogy megvágják majdnem az összes nagy uniós programot, a kohéziós és a mezőgazdasági támogatásokat is, amelyekből Magyarországnak is a legtöbb pénz jut.

A népszerű oktatási és képzési projekt, az Erasmus+ és az európai kutatást ösztönző Horizont viszont védelmet élvez. Sőt, még emelni is fogják a büdzséjüket, mert az európai versenyképesség szempontjából stratégiai fontosságú ez a két program, mondta a biztos.

A többi hiányzó forrást pedig a tagállamoknak kell összedobniuk. Az uniós költségvetéshez minden uniós ország nagyjából a nemzeti összbevételének az egy százalékával járul hozzá. Ezt tervezik megemelni 1,1 és 1,2 százalék közé.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője egy hétfői konferencián Brüsszelben felajánlotta, hogy Magyarország szívesen elmegy a plafonig, és átutalja az éves nemzeti jövedelem 1,2 százalékát. Ha a nagy befizető országok is így tennének, azzal nagyon jól járnánk. Magyarországról éves szinten körülbelül egymilliárd euró megy el a közös kasszába, viszont legalább négyszer ennyi pénzt kapunk vissza.

A befizető országok viszont nem lesznek ennyire lelkesek. Az osztrák miniszterelnök már tavaly kijelentette, hogy nem fognak többet fizetni a brit kilépés miatt. Günther Oettinger meg is jegyezte, hogy reméli, a magyar kormány tud hatni a nyugati szomszédjára, mivel Budapest és Bécs jól szót értenek egymással.

Ön is kioszthatja az EU-t az interneten

Az Európai Bizottság indított egy konzultációt is, ahol bárki elmondhatja, hogy szerinte mire kellene több vagy kevesebb pénzt fordítani a következő hétéves költségvetésben. Politikaterület és uniós programok között lehet válogatni ezen az oldalon.

Ezen a linken lehet például az Erasmus+ programhoz beküldeni véleményeket magyarul, és itt lehet hozzászólni, hogy a migráció miatt mennyit költsön az EU 2020 után. Legkésőbb március 8-ig lehet beküldeni a kérdőíveket. 

Most dől el a lényeg

A véleményeket a Bizottság feldolgozza, és májusra elkészíti a javaslatát, amit elküld a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek. Ők döntenek közösen a végső számokról, és hónapokig fognak rajtuk vitatkozni. Ez a legfontosabb vita az Európai Unióban, mert itt dől el, hogy melyik ország nagyjából mennyi pénzre számíthat. Az előző hétéves ciklusról szóló javaslat két évig dekkolt a kormányok és a parlament előtt.  Oettinger most azt szeretné, ha egy év alatt le tudnák zárni az ügyet, és jövő tavasszal az európai parlamenti választásokra már meglenne a költségvetés.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !