„A költségvetés elkészítése nem könyvelési feladat. A prioritásainkat és céljainkat is tükrözi. A jövőnket számokban fogalmazza meg. Először tehát vitassuk meg, hogy milyen Európát szeretnénk” – mondta szerdán az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker bemutatott egy rövid elemzést, amelyik sorra veszi, hogy milyen opciók között választhatunk az unió 2020 utáni hétéves költségvetésére. Az összefoglalót a miniszterelnökök és államfők figyelmébe ajánlotta, akik jövő héten tárgyalnak a témáról Brüsszelben. 

Az Európai Unió javaslattevő testülete végignézte, hogy az elmúlt években milyen problémákról követelte a leghangosabban a közvélemény, hogy az EU-nak meg kellene oldania, és leírta, hogy a megoldásukhoz szerintük mennyi pénz kell. Internetes konzultációt is indítottak, ahol bárki megmondhatja, hogy szerinte mire kellene többet költeni európai szinten.

Az összefoglaló nem ad konkrét javaslatokat, de abból, amilyen forgatókönyveket felvázol, kirajzolódik egy új irány az Európai Uniónak. Kevesebb lehetőség a korrupcióra, több közös európai projekt.

 

Honvédelem, innováció: föl – mezőgazdaság, regionális fejlesztés: le

Az Európai Unió hét évre szóló költségvetési kerete most nagyjából 1000 milliárd euró. Összehasonlításképpen: a magyar költségvetés hét évre 400 milliárd euró körül alakul.

Az Európai Bizottság mutatott néhány példát, ahol volna értelme átírni a számokat:

„Ha a vezetők teljesítenék azt a gyakori ígéretet, hogy fejlesztik az EU külső határainak védelmét, ez hét év alatt 20–25 milliárd euróba kerülne, az EU teljes határigazgatása vonatkozásában pedig akár a 150 milliárd eurót is elérné” – írta a testület. Most 17 milliárd euró körül költ az unió erre a célra.

Ha európai szintre szeretnénk emelni a kontinens honvédelmét, arra egy uniós védelmi alap lehetne a megoldás. Ahhoz, hogy valódi eredményeket tudjon fölmutatni, 10 milliárd euróval kellene indítani ezt a pénzalapot az Európai Bizottság szerint.

A másodikként kiemelt megoldandó probléma a fiatalok munkanélkülisége Európában. Az egyik módja, amivel az EU növelheti a fiatalok esélyeit a munkakeresésben, hogy minél több embernek ad külföldi tanulmányi, továbbképzési vagy gyakornoki ösztöndíjat az Erasmus+ programmal. Az Erasmus+ mostani hétéves költségvetése 14,7 milliárd euró, és az európai fiatalok 4 százalékát éri el. Ha szeretnénk megduplázni ezt az arányt, 30 milliárd eurót kellene szánni a programra 2020 után. Ha még nagyobbat álmodunk, és a fiatalok harmadának biztosítanánk a külföldi tanulási és munkalehetőséget, az 90 milliárd euróba kerülne hét évre.

Továbbá: ha labdába akarunk rúgni a digitális világpiaci versenyben, 70 milliárd eurós beruházás kell az európai adatinfrastruktúrába és az informatikai tudás fejlesztésébe. Ha a kutatásra szánt keretet 120 milliárd euróra emelnénk, az a következő húsz évben 420 ezer új munkahelyet teremtene. Ezen kívül lehetne segítséget nyújtani az euróhoz még nem csatlakozott országoknak, hogy csatlakozzanak. Ez 25 milliárd euróba kerülne. 

A mezőgazdasági támogatások 400 milliárd eurójába fájnak a hétéves költségvetésnek. Van vele baj az Európai Bizottság szerint, méghozzá az, hogy az őstermelők csak egy szűk rétegének segít. A közvetlen kifizetések 80 százaléka az őstermelők ötödéhez kerül. Ha megmarad ezen a szinten a támogatás, a kis- és középvállalkozóknak kellene sokkal többet segíteni. Viszont 60 vagy akár 120 milliárd euróval is lehetne csökkenteni a teljes programot, és még akkor is nagyon jelentősen hozzá tudna járulni a mezőgazdaság fejlődéséhez.

A világ legelmaradottabb területeinek fejlesztésére most 66 milliárd eurót költ az Európai Unió a hétéves költségvetésből. Hogyha komolyan gondoljuk, hogy ott szeretnénk segíteni a migránsoknak, ahol élnek, hogy ne jöjjenek Európába, ezt a keretet 100 milliárd euró fölé kellene tornászni az Európai Bizottság szerint.

A kohéziós támogatásoknak a mostani formájukban menniük kell

Három forgatókönyvet vázolt az Európai Bizottság azoknak a támogatásoknak jövőjére, amelyeket a kevésbé fejlett régiók, többek között Magyarország régiói kapnak. A teljes hétéves pénzügyi keret 35 százaléka, 370 milliárd euró megy el ezekre a támogatásokra. A mostani rendszerben mindegyik uniós ország kap ebből a kohéziós támogatásnak hívott keretből, mert természetesen mindegyik európai országban vannak szegényebb régiók.

1. Ha marad a mostani elosztási módszer a most rendelkezésre álló kerettel, akkor hatékonyabbá kell tenni, szigorúbban meg kell határozni, hogy mire adják a pénzt. Innovációra, ipari termelés modernizálására, tiszta energiára való átállásra, klímavédelemre és jobb munkalehetőségekre kell fordítani.
2. A viszonylag fejlett régiókat ki lehetne zárni a támogatásból. Ez azt jelentené, hogy Nyugat- és Észak-Európa egyáltalán nem kapna belőle. 95 milliárd eurót lehetne vele spórolni
3. Csak a keleti tagállamoknak, köztük Magyarországnak valamint Portugáliának, Görögországnak és Ciprusnak (a kohéziós országoknak) jutna pénz. 124 milliárd euró lenne a megtakarítás.

Mit kell tudni az unió költségvetéséről?

A nemzeti költségvetések legnagyobb része a közszolgáltatásokra és a társadalombiztosításra megy el. Az uniós büdzsé ezzel szemben mindenekelőtt beruházásokat finanszíroz. Az uniós költségvetés mindössze 2 százaléka az összes állami kiadásnak, amit az EU-s országok egyenként elköltenek.

Az EU-s költségvetésből tartják el az európai mezőgazdaságot, ebből zárkózik föl Kelet- és Dél-Európa gazdasága a nyugatihoz, és jut belőle kutatásra, innovációra és mobilitásra. Az elmúlt években pedig azért is nagyon hasznosnak bizonyult, mert a közös költségvetésből húzták ki az adósságból a válságba került európai országokat, és ebből finanszírozták a migráció kezelését. A Törökországnak nyújtott hárommilliárd eurós támogatásból 500 millió eurót a közös kasszából álltak, azért cserébe, hogy Törökország el tudja látni a közel-keleti menekülteket, és letörje az Európa belsejébe irányuló embercsempészetet. 500 millió euró az éves magyar költségvetés nagyjából egy százaléka. 

Ki jár jól?

Másfél éve nagyot ment a magyar közéletben a vélemény, hogy Magyarország valójában több pénzt veszít az uniós tagsággal, mint amennyit nyer. Akkor utánaszámoltunk, és kiderült, hogy ez nem igaz.

Pusztán a befizetéseket tekintve 4,6 milliárd euróval többet kapunk az EU-tól, főleg kohéziós és mezőgazdasági támogatásokban, mint amennyit a költségvetésbe átutalunk. Románia átlagosan 5,2 milliárdot szakít az EU-ból, Lengyelország 10,1 milliárdot.

A nettó befizető és nettó haszonélvező országok kettéválasztásából azonban pont az Európai Unió lényege marad ki. Az uniós költségvetés ugyanis nem zéró összegű játék, emlékeztetett szerdán az Európai Bizottság.

A költségvetés alapvető célja az, hogy a közös európai piacot fejlessze. És a fejlettebb infrastruktúrából, a hatványozott kereskedelmi, gyártási, termelési, szolgáltatási lehetőségekből mindenki profitál, van aki közvetlenül, van, aki közvetetten. Maga a tény, hogy sokkal nagyobb a piac, mint amekkora országonként külön-külön lenne, lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy gazdaságosabban termeljenek, többet termeljenek, és több embert foglalkoztassanak. Azt pedig nem is lehet számosítani, hogy  az Európai Unió által biztosított stabilitás, béke, közös értékek és közös szabályok mennyi nyereséget jelentenek a gazdaságnak. 

Arra is mutat egy becslést az Európai Bizottság, hogy melyik ország mennyit profitál, vagy spórol meg a közös piac előnyei miatt. Németország a közös piacnak messze a legnagyobb nyertese.

Az látszik a grafikonon, amiről egy alkalommal Günther Oettinger német biztos beszélt: „minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléseket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az kell, hogy legyen az érdekük, hogy fenntartsák a kohéziós alapokat.”

És amit Elżbieta Bieńkowska lengyel biztos is elmondott nekünk egy interjúban: „az EU nem a harcokról, hanem a kompromisszumokról szól. Így működik a dolog: pénzt kapunk a regionális támogatásokból, cserébe megnyitjuk a piacainkat a többieknek.”

Az uniós támogatásokkal mindenki jól jár, de a nagy közös piac előnyeit a nyugat-európai tagállamok tudják sokkal jobban kihasználni. Erről szoktak mérgesen úgy beszélni, hogy a Nyugat gyarmatosította Kelet-Európát, de valójában egy minden félnek előnyös üzletről van szó, amit Magyarország vezetői is – pártállástól függetlenül – ennek a realitásnak a tudatában kötöttek meg.

Érdemes elolvasni az Európai Bizottság húsz oldalas dokumentumát, mert nagyon szépen összefoglalja, hogy mire költ az Európai Unió, és min lehetne változtani. Sajnos csak angolul érhető el.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !